Kánonjog 3. (2001)
JOGGYAKORLAT - Tanczik Balázs: Az ítéletek egybehangzóságának fogalma a Rota Romana újabb bíráskodásában
80 Joggyakorlat zóság tárgya, hanem az érvek logikája, és azok a tények, melyek kielégítették az egybehangzóság kritériumait.56 * o Coram De Jorio, 1973. III. 14.” A fiú és a lány nagy nyomás és bizonytalanságok közepette kötöttek házasságot, mivel már minden elő volt készítve. Az 1. fok kimondta a semmisséget tiszteletből fakadó félelem alapján. A II. fok ezt elutasította. Mikor az ügy De Jorio elé került, az ügyvéd kérte, hogy I. fokon vezessenek be új alapokat: totális és részleges szimulációt. Ezt a turnus elvetette, és III. fokon tárgyalt az eredeti alapokon. Úgy találták, hogy a tények nem annyira a szabadságtól való megfosztást, mint a szabadsággal való élés hiányát bizonyítják. A Rota a semmisség mellett döntött azon az alapon, hogy a nő képtelen érvényes házassági beleegyezést adni. Ezt az ítéletet azzal a magyarázattal hajtották végre, hogy egybehangzó az I. fokúval, mivel ugyanazon bizonyított jogi tényekre alapozódik. A jogi elnevezések ugyan mások, de a bíró feladata, hogy a megfelelő jogi elnevezést alkalmazza azon tényekre, melyeket a felek felhoztak és melyek jogilag bebizonyosodtak, ha a felek a megfelelő elnevezéseket nem vagy nem jól alkalmazzák. g) Coram Lefebvre, 1972. VII. 22.58 A felperes előterjesztette, hogy a férfi kizárta a hűséget, és idegbetegség miatt képtelen volt arra, hogy a házasság lényeges terheit vállalja. Az alperes a semmisséget félelem címén kérte. Az I. fokú perfelvétel a következőkben állapította meg az alapokat: a férfi képtelensége a házassági terhek vállalására, a hűség kizárása a férfi részéről és a férfire ható félelem. A képtelenség alapján döntöttek a semmisség mellett. A felperes kérte a Rotát a jóváhagyásra a Causas Matrimoniales alapján. Ezt a Lefebvre-féle turnus elutasította, mert tisztázni akarta az érvelést és a semmisség alapjait. Ők a semmisséget a hűség kizárása alapján mondták ki, a többit nem találták bizonyítottnak. Mindazonáltal végrehajtották ezt az ítéletet, mert egybehangzónak találták az I. fokúval, mivel ugyanazon tényekre és bizonyítékokra alapozódott annak ellenére, hogy különböző jogi elnevezéseket alkalmaztak. Ezt azzal magyarázták, hogy az 1902. k. 1. § szerinti ítéletek egybehangzósága nem feltétlenül épül a rendelkező rész puszta szavaira, inkább a bizonyító rész lényegéből való levezetésre. h) Coram Bejan, 1974. III. 27.59 Az I. fok a vitapontokat a teljes szimulációban és a kánoni forma hiányában (a szolgáló pap iurisdictiójának hiánya) határozta meg. A színlelésről jóváhagyó, a formahiányról elutasító ítélet született. Másodfokon mindkettőt elutasították. A Rota III. fokon ex officio bevezetett egy harmadik alapot: részleges színlelés (a felbonthatatlanság kizárása mindkét fél részéről). Ezt az 1618. kánonra hivatkozva tették, mely megengedte, hogy így járjanak el a bírák a közjó érdekében folyó perekben60. Úgyszintén hivatkoztak arra, hogy a bírák kötelessége megha56 Cuneo, Towards Understanding 587-588. 51 SRR Dec 65 (1973) 248-257. 58 SRR Dec 64 (1972) 494-500. 59 SRR Dec 66 (1974) 236-246. 60 Can. 1618. — In negotio quod privatorum solummodo interest, iudex procedere potest
