Kánonjog 3. (2001)
JOGGYAKORLAT - Tanczik Balázs: Az ítéletek egybehangzóságának fogalma a Rota Romana újabb bíráskodásában
Joggyakorlat 73 get erősíti meg. Ha a semmisség alapjai bizonyítási módszerek, akkor azok megváltoztathatók egyik fokról a másikra a perfelvétel után (ld. fent 33. lábjegyzet) anélkül, hogy a jogvita szorosan vett tárgyát változtatnánk. Ha a semmisség alapjait inkább a bizonyítás módszereinek tekintjük, semmint a jogvita konkrét tárgyának, akkor két, a semmisséget megerősítő ítélet, bár különböző alapokon állnak, egybehangzó ítéletek lehetnek, amennyiben a jogvita valódi tárgya, a jogcím (ti. a házasság semmissége) változatlan marad és ugyanaz mindkét fokon - állítja Cuneo36. A Provida Mater instrukció 217. cikkelye kimondja, hogy a két egybehangzó ítélet utáni újabb fellebbezéshez szükséges új érvek nem kell, hogy elsöprő erejűek legyenek (ld. fent 9. lábjegyzet). A 218. cikkely szerint pedig egyazon házassági ügyről beszélünk, ha ugyanazon házasságról és ugyanazon semmisségi alapról van szó (ld. fent 9. lábjegyzet). A fent említett 1731. k. szerint új jogcímet nem szabad bevezetni a perfelvétel után, hacsak nincsenek új bizonyítási módok (ld. fent 33. lábjegyzet). Ezzel szemben a Provida Mater 219. cikkelye engedélyezi új semmisségi alap bevezetését37. Ez, bár előírta bizonyos formaságok megismétlését, Cuneo szerint azt támasztja alá, hogy a semmisségi alapot érvelési módnál többnek tartották. így az alap megváltoztatása a jogvita tárgyának megváltoztatásává vált38. A 2. § szerint be lehet vezetni új semmisségi alapot a fellebbviteli fokon, bár új jogcím bevezetését azelőtt az 1891. k. megtiltotta. Ebben az új kérdésben viszont ugyanaz a bírói kollégium I. fokon ítélkezhet. Mindez Cuneo szerint azt eredményezte, hogy a Provida Mater a semmisségi alapnak ugyanolyan jogi hatást tulajdonított, mint a jogcímnek a jogvita tárgyának meghatározásában. Ez utóbbinak pedig azonosnak kell lennie ahhoz, hogy két egybehangzó vagy megerősítő ítélet születhessen, s így szabadok legyenek a felek a házasságkötésre39. Cuneo tehát arra a megállapításra jut, hogy az ítéletek egybehangzóságához szükséges a jogcím (a kérelem alapja, jogi tények, melye36CUNEO, J. J., Towards Understanding Conformity of Two Sentences of Nullity, in The Jurist 46 (1986) 573-574: „If the grounds of nullity were methods of argument then they could be changed from one instance to another without changing the strict object of the controversy. If the grounds of nullity were considered methods of proof rather than the strict object of controversy, then two sentences confirming nullity, although on different stated grounds, could be conforming sentences since the real object of controversy, the causa petendi, remained unchanged and identical in both instances, namely the nullity of marriage.” 37 „Art. 219. - § 1. Si, lite pendente, aliud nullitatis caput afferatur, decernendum est utrum illud admitti debeat iuxta ordinarias normas competentiae; eoque admisso, serventur reliquae regulae pro causae instructione. § 2. Si vero novum hoc nullitatis caput afferatur in gradu appellationis, illudque, nemine contradicente, a collegio admittatur, de eo iudicandum est tamquam in prima instantia.” 38 CUNEO, Towards Understanding 575-576: „Since, however, this additio created the necessity to repeat certain formalities, it would appear that the caput nullitatis was seen as more than just a method of argument. It seems the change in the ground became a change in the object of the controversy to be instructed...” 39 CUNEO, Towards Understanding 576: „All of this indicates that Provida Mater attributed to the caput nullitatis the same juridical effect as a causa petendi in identifying the object of a controversy which must pass before two conforming or confirming sentences prior to exercising freedom to marry.”
