Kánonjog 3. (2001)
JOGGYAKORLAT - Tanczik Balázs: Az ítéletek egybehangzóságának fogalma a Rota Romana újabb bíráskodásában
Kánonjog 2 (2000) 65-112. Joggyakorlat TANCZ1K Balázs AZ ÍTÉLETEK EGYBEHANGZÓSÁGÁNAK FOGALMA A ROTA ROMANA ÚJABB BÍRÁSKODÁSÁBAN I. Bevezetés: Az ítéletek egybehangzóságának problémája; II. Történeti áttekintés: /. A vélemények összevetése; 2. A Rota Romana joggyakorlata, III. A hatályos CIC ELŐÍRÁSAI ÉS EZEK értelmezése: 1. Az új Codex és a korábbi jogszabályok összehasonlítása; 2. A formális, az aequivalens és a lényegi egybehangzóság; 3. Egyes jogcímek összeférhetősége; 4. Az egymásnak alárendelt jogcímek kérdése', 5. Cuneo konklúziója', 6. Néhány konkrét eset', IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A MAI KÁNONJOGTUDOMÁNY VÁLASZAI. I. Bevezetés: Az ítéletek egybehangzóságának problémája Az igazság érdekében a jog megköveteli, hogy a bíró morális bizonyossággal rendelkezzen a döntéshozatalkor, mely az iratokon és a bizonyítékokon alapszik (1608. k. 1. és 2. §)*. Ezt megpecsételendő ahhoz, hogy a házassági semmisségi ügy quasi res iudicata legyen, a jog feltételként két egybehangzó ítéletet ír elő. Ahhoz, hogy a felek új házasságot köthessenek, elsőként a XIV. Benedek pápa által 1741. november 3-án kiadott Dei Miseratione kezdetű apostoli konstitúció1 2 követelte meg a két egybehangzó ítéletet. Előírta továbbá a kötelékvédő szükségességét. Annakelőtte elég volt egyetlen ítélet, mely kimondta a házasság semmisségét, és ha a felek egyike sem fellebbezett, máris új házasságot köthettek. C. Cox szerint ezekkel az újításokkal a pápa védeni akarta a házasság szentségét a felek összejátszásától, ill. a minőségen aluli vagy lax bíróktól3. A jog azt is megköveteli, hogy az egybehangzó ítéleteket - legyenek akár jóváhagyók, akár elutasítók - két különböző, független bíróság kell, hogy meghozza. Ez a kötelezettség fennáll azon nem-katolikusokra nézve is, akik - bár természetesen rájuk 1 Can. 1608. — § 1. Ad pronuntiationem cuiuslibet sententiae requiritur in iudicis animo moralis certitudo circa rem sententia definiendam. § 2. Hanc certitudinem iudex haurire debet ex actis et probatis. 2 GASPARRI, P. - SERÉDI, J., Codicis iuris canonici fontes, I, Romae 1923, no. 318, 695-701. különösképpen: art. 14, 700. J Cox, C., Procedural Changes in Formal Marriage Nullity Cases from the 1917 to the 1983 Code: Analysis, Critique and Possible Alternatives, Washington D.C. 1989, 97: „The required two conforming decisions and the creation of the office of defender of matrimony were attempts by Benedict to construct a system that would protect the secredness of the marriage bond, thwart collusion between the parties, and protect against poorly qualified or lax judges.”