Kánonjog 3. (2001)
KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: Vallási vonatkozású európajogi normák
Vallási vonatkozású európajogi normák 53 mának megszegésével kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy nem sértette meg a tilalmat, azaz a bizonyítási teher megfordul. A Munka Törvénykönyve tehát Magyarországon is lehetővé teszi „a munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő” megkülönböztetést. Azonban a Munka Törvénykönyve nem teszi kimondottan lehetővé a munkaadó jellegéből fakadó különbségtételt. Az egyházak önállóságát védő alkotmányi rendelkezéssel összhangban azonban a bírói gyakorlatnak a munkaügyi jogvitákban az Egyház minden munkavállalója esetében el kellene ismernie, hogy munkajellegéből következik egy sajátos lojalitás-igény. Mely intézményekben, milyen munkakörökre vonatkoztatható az egyházi önállóság védelmének e vonatkozása? Alapvetően azokat az egyházi intézményeket kell ide sorolnunk, melyek az Egyház feladatához kapcsolódó tevékenységet folytatnak. Az Egyház, mint munkaadó megkövetelheti azt, hogy a munka- vállaló katolikus legyen, hogy hitét gyakorolja, egyházilag rendezett életállapotban éljen és eleget tegyen egyházi kötelezettségeinek. E kötelezettségek megítélésében az Egyház hivatalos álláspontját kell figyelembe venni, azaz a munkaügyi bíróság nem támaszkodhat egy-egy teológus szakvéleményére. A követelményeket nem lehet utólag és nem lehet ad hoc jelleggel megállapítani és egységesen kell alkalmazni: azaz nem szolgálhatnak pusztán ürügyként adott esetben a felmondásra. Ha egy adott személy egyházilag rendezetlen életállapota ismert volt akkor, amikor alkalmazásba vette az Egyház, akkor e körülmény aligha lehet a felmondás oka. A lojalitás érvényesítésének megvannak a(z államilag érvényesíthető) határai: nem csak önkényes nem lehet a követelményrendszer, hanem tisztekben kell tartania a munkavállaló magánszféráját: nem foghatja át teljes életvezetését. Azaz míg a rendezetlen életállapot, vagy terhességmegszakítás végzése kizárhatja a felvételt, vagy felmondási ok lehet, a munkaadó arról már nem tájékozódhat, hogy az amúgy rendezett házasságban élő munkavállaló milyen családtervezési gyakorlatot folytat. Azt természetesen megkövetelheti, hogy adott esetben egy pedagógus az Egyház álláspontját képviselje e kérdésben. A társadalom és az Egyház értékítéleteinek diverganciája nem lehetetlenítheti el az egyházi identitás érvényesítését: a bíróságoknak akkor is el kell ismerniük az egyházi szempontokat, ha azokat ténylegesen a társadalom túlnyomó többsége nem is fogadja el. Ennek ellenére a keresztény erkölcs követelményeit nem tekintheti az állam az elvárhatóság mértékét meghaladónak. Fontos azonban a forma és a mód, ahogy szempontjait az Egyház érvényesítheti. Az egyházi munkavállaló nem csupán sajátos módon résztvevője Egyház működésének, hanem külső megjelenését is meghatározza. Az Egyház nyilvánvaló érdeke, hogy saját munkavállalója ne diszkreditálja, hitelességét ne ássa alá. így némi lépcsőzetesség is elképzelhető, hiszen ebből a szempontból alapvetően különbözik egy egyházi iskola tanára, akin végülis az intézmény elkötelezett jellege múlik, és az iskola takarítószemélyzete. Azonban alapvetően abból kell kiindulnuk, hogy az Egyház minden munkavállalójától sajátos lojalitást követelhet meg, köztük egyesektől megkövetelheti, hogy a minimális lojalitáson (ne okozzon botrányt) túl ténylegesen példás keresztény életet éljen. Más felekezethez tartozó, vagy más vallású (esetleg vallástalan) munkavállalókkal szemben is megkövetelhető a lojali
