Kánonjog 3. (2001)
KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: Vallási vonatkozású európajogi normák
54 ScHANDA Balázs tás, mind az intézmény jellegének tiszteletben tartása, mind a tisztességes életvezetés vonatkozásában. A katolikus intézmény ez utóbbi vonatkozásban követheti a kánonjog házasság-felfogását is, így adott esetben elbocsáthatja az újraházasuló protestáns alkalmazottat. Azonban igen fontos, hogy e követelményt az Egyház egységesen alkalmazza. Ha az egyik katolikus iskola igazgatójának házasságtörő kapcsolata miatt mondanak fel, a másik katolikus iskola igazgatója vonatkozásában azonban az Egyház elnézi ezt, akkor a világi bíróságtól nem várható el, hogy a felmondás érvényességét elfogadja. Előbb-utóbb szükségessé válhat az is, hogy a világi alkalmazottakat foglalkoztató egyházi jogi személyek (és közvetve az egyházi alkalmazottak) számára az illetékes egyházi hatóság egyértelmű eligazítást adjon arról, hogy milyen formában rögzítsék a munkaszerződésben a sajátos lojalitást és arról, hogy mi e lojalitás tartalma. Az ilyen kérdések miatt induló perek száma a jövőben minden bizonnyal emelkedni fog. A megfelelő munkaszerződések, az egyházi autonómiát elismerő bírósági gyakorlat mellett szükség lenne a törvényi garanciákra is. Az idézett irányelv a meglévő kivételek fenntartását teszi lehetővé a tagállamok számára, azonban kizárni látszik új kivételek teremtését. így még a csatlakozás előtt rögzíteni kellene, hogy Magyarországon sem „minősül hátrányos megkülönböztetésnek egyházak és egyéb, valláson vagy meggyőződésen alapuló szellemiségű köz- vagy magánszervezetek esetében egy személy vallásán vagy meggyőződésén alapuló eltérő bánásmód, ahol - ezeknek a tevékenységeknek a jellege vagy végrehajtásuk összefüggései miatt - egy személy vallása vagy meggyőződése valódi, legitim és igazolt foglalkozási követelmény, tekintettel a szervezet szellemiségére”. Az európajogban munka világa mellett a diszkriminációt más jellegű előírások is tiltják, így a közigazgatásban az Európai Parlament tisztviselői számára kiadott magatartási szabályzat tiltja az állampolgárokkal való kapcsolattartásban a diszkriminációt, vagy az Unió által biztosított fejlesztési segélyek vonatkozásában rögzíti ezt az elvet a Tanács 976/1999/EK rendelete (1999. április 29.). A vasárnap védelme a tagállamok joghatóságába tartozó kérdés, azonban uniós jogszabályok jelzik, hogy a kérdésnek vallási jelentősége is van (Id. a Tanács 94/33/EK irányelvét (1994. június 22.) és a 93/104/EK irányelvet (1993. november 23.)) IV. ÁLLATVÉDELEM ÉS VALLÁSSZABADSÁG Az állatok védelméről szóló nyilatkozat (Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 33. kiegészítő jegyzőkönyve) rögzíti, hogy a sajátos vallási rítusok, kulturális hagyományok és regionális örökség az állatvédelem terén figyelembe veendő. A Tanács friss hús előállításáról és kereskedelméről szóló irányelve az állatok vágásával kapcsolatban utalást tesz a sajátos vallási előírásokra (93/119/EK (1993. december 22.)). A vallási hatóság, mely a rituális vágást végzi, a hatósági állatorvos felügyelete alatt áll. Rituális vágás esetén az állat kábítása nem kötelező. [Továbbá: 92/116/EGK, 83/90/EGK (1983. február 7.) a 64/433/EGK) módosításáról, 75/431/EGK (1975. július 10.) a 71/118/EGK módosításáról, 74/577/EGK (1974. november 18.), 72/462/EGK (1972. december 12.), 69/349/EGK (1969. október 6.), 95/23/EGK (1995. június 22).]
