Kánonjog 3. (2001)
JOGGYAKORLAT - Tanczik Balázs: Az ítéletek egybehangzóságának fogalma a Rota Romana újabb bíráskodásában
110 Joggyakorlat A perfelvétel során megfogalmazott összes kérdést az ítéletnek meg kell válaszolnia. Nem születhet kevesebb válasz (infra petita partium), azaz hogy nem minden kérdésben születik döntés. Példa erre az 1990. június 1-én Serrano elnökletével hozott ítélet17'3. Az I. fok elé került alapok a totális vagy legalábbis részleges szimuláció vagy a házasság felbonthatatlanságának kizárása voltak a katolikusnak keresztelt, de magát ateistának valló alperes részéről. Az I. fokú bíróság jóváhagyta a teljes színlelést, de nem beszélt a részlegesről. A II. fok ezt elutasította, de szintén nem beszélt a részleges színlelésről. Ez az infra petita partium esete. A III. fok aztán mindkét eredeti alapról elutasító ítéletet hozott. IV. fokon a szentség kizárása alapján hoztak jóváhagyó ítéletet, a felbonthatat- lanság kizárását pedig elutasították. így lett meg az aequivalens egybehangzás az I. fokú „teljes színlelés” és a IV. fokú „szentség kizárása” között. Az sem történhet meg, hogy az ítélet több választ ad, mint ami egyáltalán kérdéses volt (ultra vagy extra petita partium). Erre példa Stankiewicz 1980. június 4-én hozott ítélete179 180. Az alapok a férfi félelme vagy részéről a felbontha- tatlanság kizárása voltak. Az 1. fok totális szimulációt hagyott jóvá. Ez azonban sehol sem merült fel kérdésként. A Rota ügyésze ezért orvosolhatatlanul semmisnek nyilvánította az ítéletet ultra vagy extra petita partium miatt. Stankiewicz szerint házassági ügyekben a kérelem a következő: nyilvánítsák semmisnek a házasságot ezen vagy azon jogcím alapján, pl. impotencia, félelem...stb., vagy több semmisségi alapon, ha vannak - mondja ki a Provida Mater instrukció 57. cikkely 2. pontja. Ezért szükséges, hogy legyen feltüntetve a keresetlevélben a jogcím, ami az a jogi tény, amitől függ a kereset181. Az 17CIC 1970. kánonja kimondja, hogy a bírói kollégium nem bíráskodhat vagy dönthet semmilyen házassági ügyben, csakis előzetes, szabályos vádemelés vagy szabályszerűen beterjesztett kérelem esetén182. Ezért Stankiewicz szerint az ultra vagy extra petita partium ítélet a természetjog alapján semmis183, ugyanis ez a védelem jogának megsértése lenne184. Ezek alapján a Rota az I. fokú ítéletet orvosolhatatlanul semmisnek nyilvánította. Egy példa az ítéletek egybehangzóságára a következő, Stankiewicz által hozott ítélet. Az alapok totális szimuláció és alárendelve a felbonthatatlanság kizárása, mindkettő a felperes részéről. Az I. fok jóváhagyta a teljes színlelést, az 179 Coram Serrano, 1990. VI. 1, in SRR Dec 82 ( 1990) 431 -445. 180 Periodica 70 ( 1981) 221-235. 181 Periodica 70 (1981) 221: „Petitio autem in causis matrimonialibus haec est: „ut matrimonium declaretur nullum, et quidem ob hoc vel illud caput, ex. gr. ob impotentiam, ob metum, etc., vel ob plura, si plura sint nullitatis capita” [Instructio Provida Mater, art. 57, 2°]. Necessarium est igitur ut in libello indicetur causa petendi, id est factum iuridicum quo actio innititur.” 182 Can. 1970. — Tribunal collegiale nullam causam matrimonialem cognoscere vel definire potest, nisi regularis accusatio vel iure facta petitio praecesserit. 183 Periodica 70 (1981) 222: „Quapropter „sententia iure naturali nulla dicenda est, si pronuntiaverit extra vel ultra petita”. 184 Periodica 70 (1981) 233: „Quae cum ita sint, iudex, qui suo arbitrio tempore proferendae sententiae causam petendi, idest caput nullitatis mutare audeat, haud dubie ius defensionis graviter laedit. Partes enim ius habent ut audiantur de mutatione causae petendi.”
