Kánonjog 3. (2001)

JOGGYAKORLAT - Tanczik Balázs: Az ítéletek egybehangzóságának fogalma a Rota Romana újabb bíráskodásában

Joggyakorlat 103 Hiszen ha egy alapról nem foglal állást, akkor arról nincs ítélet, és nem lehet fellebbezni, ami pedig jogában állna az ítéletet sérelmező félnek. Általában pedig mi a kapcsolat a házasság lényegi kötelezettségeinek elfoga­dására való képtelenség (1095. k. 3. - ld. fent 29. lábjegyzet), és az 1101. k. 2. § egyik vagy másik elemének kizárása (ld. fent 91-92. lábjegyzet) között? Továb­bá az 1157. k.151 szerint érvénytelennek minősülő érvényesítés - amikor új há­zasságkötési szertartás van, de nincs új akarati aktus - nem különbözik az 1101. k. szerinti szimulációtól? - teszi fel a kérdéseket. Végső konklúziójában Thériault kimondja, hogy az I. fokú bíróságnak lehetősége van nem vizsgálni bizonyos alapokat, mert az elsődleges alapon már bebizonyosodott a házasság semmissége, de akkor ezt legalább néhány szóval (pl. „provisum in [...]” vagy „negative, seu non constare de matrimonii nullitate in casu”) jelezniük kell152. 5. Cuneo konklúziója Az eddigiek ismeretében vegyük most végig J. J. Cuneo válaszait az 1095. kánonnal kapcsolatos saját kérdésére (ld. fent 72. oldaltól): 1. Nyilvánvaló, hogy házassági perekben ugyanazon semmisségi alapok esetén sem elég a két ítélet egybehangzóságához az, hogy egyszerűen jóváhagyó vagy elutasító ítélet legyen mindkettő. 2. Mind a régi, mind az új Codex esetében a kommentátorok általában azon a véleményen vannak, hogy a semmisségi alapok az eljárás tárgyá­nak részei. Ha egyszer az alapokat megállapították, azok általában meg­maradnak mindkét bíróság ugyanazon ítéletének tárgyaiként ahhoz, hogy ezek az ítéletek egybehangzók legyenek. Ámbár ez nincs kifejtve a ká­nonokban, így különféle interpretációknak lehet helye. 3. Úgy tűnik, hogy a Rota interpretációja szerint egyedi esetekben a sem­misség alapjainak a két bíróság által történő különböző megállapításai nem változtatják meg a kereset lényegét vagy a vita tárgyát. Ilyen ese­tekben vagy aequivalens vagy lényegi egybehangzóság fordult elő, az ítéleteket végrehajtották, és a felek gyakorolhatták jogukat a házasság- kötéshez. Bár a jog megköveteli a jogcímek megegyezését az egybe- hangzósághoz, és bár a kommentárok a semmisségi alapot tekintik jog­címnek a házassági perekben, mindazonáltal a Rota az alapok különböző megfogalmazásai ellenére az ítéleteket egybehangzónak nyilvánította. Eszerint a semmisségi alap és a jogcím jogilag nem mindig ugyanaz. 4. A Rota lényegileg vagy aequivalenter egybehangzó ítéleteket hozott an­nak ellenére, hogy a Provida Mater megkövetelte az alapok megállapítá­sát a perfelvételkor, hogy a Signatura 1971-es negatív döntése ellenke­zőleg érvelt, és hogy maga a Rota is hozott más negatív ítéleteket. A Provida Mater, mivel a 17CIC-hez fűzött instrukció volt, hatályon kívül került az új Codex hatályba lépésével. Minthogy ez utóbbi pedig valójá­151 Can. 1157. - Renovatio consensus debet esse novus voluntatis actus in matrimonium, quod pars renovans scit aut opinatur ab initio nullum fuisse. 152 THÉRIAULT, „Subordinate " Grounds 283-288.

Next

/
Thumbnails
Contents