Kánonjog 2. (2000)
TANULMÁNYOK - Nikolaus Schöch: A perfolyamat megszűnése, ha a felek semmiféle perbeli cselekményt nem végeznek
A PERFOLYAMAT MEGSZŰNÉSE, HA A FELEK SEMMIFÉLE PERBEU CSELEKMÉNYT NEM VÉGEZNEK 83 hanem mint szankció a felek tétlensége ellen irányul, akiket arra kell kényszeríteni, hogy vagy végigvigyék a kersetet, vagy kifejezetten vonják vissza, mivel más esetben vélelmeznünk kell a hallgatólagos keresetvisszavonást, hogy a jogi per ne tartson örökké „ne lites fiant inmortales”, ahogy egy középkori jogi közmondás tartja. Az említett esetben nem a felek cselekedtek a kötelességük ellen, hanem a bíró. 6. A feleket akadályozó okok A megszűnés a feltételezett hallgatólagos keresetvisszavonáson alapul, illetve fellebbviteli fokon a fokról való valószínűsített lemondáson, amely nem történik meg, ha az a fél, aki az eljárás folytatásában érdekelt törvényes módon akadályozatott a percselekmény megvalósításában. Az idézés előtt a felek oldaláról teljesítendő kötelezettségek a perfolyamat előfeltételei, s ez konkrétan a bizonyítási kötelezettséget jelenti abban az esetben, ha más perbeli cselekményt nem írtak elő az eljárás folytatásához. Maguknak a feleknek kell nyilatkozni és bizonyítani az akadályoztatottságukat. Capello joggal javasolja ezért, hogy a bírónak a határozat általi megszüntetést közölnie kell abból célból, hogy a felek az akadályoztatás okait felhozva a határozat ellen folyamodjanak, és ezáltal a per folytatását lehetővé tegyék. A fok megszűnésének kérdését közbeszóló ítélettel vagy határozattal kell eldönteni, ha álláspontjaikat (memoralia) a köztes eljárásban a felek ill. képviselőik, vagy a kötelékvédők és ügyészek előterjesztették. 7. A fellebbezési fok megszűnése A fellebbezés felterjeszthető, ha az ítélet rendelkező részét nyilvánosságra hozták, akkor is, ha a megokolás még hiányzik. A hasznos idő az ítélet notifikálásával kezdődik. Az a fél, amelyik az ítéletet önmaga számára hátrányosnak érzi, az ítélet nyilvánosságra hozatalától számított 15 napon belül (1630 §1), ill. a Római Rotához 20 napon belül (Art 104 §1) ahhoz a bíróhoz fordulhat, aki az ítéletet hozta (a quo.. ) A félnek ezek után egy hónapon belül (1633. k.) ahhoz a bírósághoz (ad quem) kell fordulnia amelyhez a fellebbezés irányul, és a fellebbezési okokat elő kell terjeszteni. Mindezek által a fok megszűnéséhez vezet, ha a fellebbező fél a peralapítás után 6 hónapon vagy egy éven belül nem folytat perbeli tevékenységet. Más esetben a fellebbezés rendes jogintézménye elvész, megszűnik. Az ügy ennek megfelelően az első fokú ítéletben 1641. k. 2. § szerint rendes eszközökkel megtámadhatatlan. Egyedül csak a semmisség kimondása és az előző állapotba való visszahelyezés, 01. a személyek állapotáról folyó ügyekben a rendkívüli jogeszközök adnak lehetőséget a perújrafelvétel kérésére (reassumptio causae). A Római Rota személyi állapotról folyó eljárásban még a határidő letelte után is jóváhagyhatja a fellebbezést, habár ez jogtechnikailag újrafelvételt jelent. A Rota ítélkezési gyakorlatában a perfolyamat fellebbezési fokon való megszüntetését „desertatio appelationis”-nak nevezik (vö.: Normae art. 104, § 2, és 1635. k.) Ugyanezt a kifejezést alkalmazzák, ha a fél fellebbezésében a feljebbviteli bíróságnál az ítélet egy példányának át nem kül
