Kánonjog 2. (2000)
TANULMÁNYOK - Nikolaus Schöch: A perfolyamat megszűnése, ha a felek semmiféle perbeli cselekményt nem végeznek
84 Nikolaus Schöch désével és a fellebbezés meg nem okolásával egy hónapon belül a fellebbviteli fokon nem folytatja a pert. (1633-1634. k.) A fellebbezés megokolása a rotai ítélet elleni fellebbezésnél a személyek állapotáról szóló ügyekben elmaradhat. (Art. 105). Gyakran előfordul a Rotánál a fellebbezésről való hallgatólagos lemondás, az előírt perbeli képviselő meghatalmazásának elmaradása miatt (a Rotánál ezt patrónusnak nevezik, Normae Art 53. §2) 8. Perújrafelvétel a megszűnés után A kereset visszavonásának következménye, hogy azt mint meg nem történtet kell tekinteni, azonban a visszavont kereset mindig ismételten beadható. Ez polgári perben csak annyiban érvényes, amennyiben a visszavonásánál nem mondtak le az egész létrejött igényről. Mivel a megszűnésnél nem a polgárjogi értelemben vett lemondásról van szó, hanem egyedül csak a kereset visszavonásáról, ezért egy megszűnt eljárást egy új kereset ismét folyamatba tud léptetni, mint a Pápai Törvénymagyarázó Tanács egy responsumából ez kiderül. Továbbá a perfolyamat megszűnése azt jelenti, hogy az ezzel összekapcsolódott hatások megszűnnek (1512. k.). A hatályos jog ebben megegyezik a korábbival. Flatten helyesen figyelmeztet bennünket a visszaélés veszélyére, amely a felperes azon lehetőségéből fakad, hogy az eljárást megszüntetheti és egy, az 1673. k. szerint más illetékességgel rendelkező új bíróságnál keresetét ismételten benyújthatja, ha az neki kedvezőbb kilátásokat ígér. Flatten ellenvéleménye, mely szerint ez az ára az általánosan érvényes illetékesség megválasztási szabadságnak, megállja a helyét. Nem érthetünk egyet Lüdicke megállapításával, miszerint a visz- szaélés gyakorlatilag kizárható, mert a felperes bizonyítási kötelezettségének elmulasztásával a perfolyamat megszűnését okozza. A bizonyítási kötelezettség teljesítése előtt a bíróság „irányvonaláról” alig tudhatunk többet, mint a kereset megszüntetése esetében. Erről ugyanis vagy az ügyvédtől szerez információt a fél a peralapítás után, vagy a per bevezető szakasza alatt a bírósági személyzet munkájában tapasztal különleges lassúságot, hanyagságot és pontatlanságot. A személyek állapotáról folyó perekben az akták hatóság általi továbbítása hivatalból történik az 1682. k. 2. előírása alapján. A fellebbezésről való lemondás csak a rendes eljárásban a perfelvétel után lehetséges. Nem történhet mindez rövidített eljárásban, mivel ebben a hivatalos maxima és nem a felek maximája érvényesül. A bíróknak a pert hivatalból másodfokig folytatniuk kell, anélkül, hogy ezt a felek indítványban kérnék, hiszen úgysem hozható már fel semmilyen más bizonyíték. A rendes eljárásban lemondanak a fellebbezésről, így egy negatív ítélet éppúgy kizárja az új házasságot, mint egy helybenhagyó, mivel ez utóbbi sem végrehajtható (1684. k. 1. §). Mindenesetre az eljárást annál a bíróságnál, amelynél a fok megszűnt, vagy egy másik kompetens fellebbviteli bíróságnál újra lehet kezdeni. Az eljárás újrafelvételére benyújtott kérvény esetén kétségtelen, hogy a jognál fogva meghatározott határidők szorosan értelmezve nem évülnek el azelőtt, mielőtt a perújrafelvétel ténylegesen megtörténik. Nem történhet sem peremptio sem desertio. Ezt csak a perújrafelvétel engedélyezésénél lehetséges, és ott is
