Kánonjog 2. (2000)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A házasság kánonjogi arculata a történelemben
A HÁZASSÁG KÁNONJOGI ARCULATA A TÖRTÉNELEMBEN 43 napjainkban az európai és európai hatásra szerveződő országokban mindenütt létezik polgári házasság, ám ennek két alapvetően különböző formája van. Az egyik a kötelező polgári házasság, a másik pedig a fakultatív, azaz a vallási házasságkötés helyett, annak alternatívájaként választható polgári házasság. Ez utóbbi típushoz tartoznak egyrészt az északi vagy az angolszász jog hatása alatt álló országok, másrészt pedig olyan katolikus hagyományú országok, melyek gyakran konkordátumban rendezték a házasság kérdését.117 Kelet-Közép-Európa néhány országában a kötelező polgári házasságot a közelmúltban a fakultatív polgári házasság váltotta fel."8 Mégis megállapítható, hogy a házassággal kapcsolatos állami törvényhozás immár meglehetősen elszakadt a katolikus teológiai és kánonjogi alapoktól. Az egyházi hatóság és az egyházi tudomány119 nagy késéssel reagált a szerződés és a szentség elválasztására, valamint az állami házasságjog születésének jelenségeire.120 Ez a késés talán annak is tulajdonítható, hogy a Trentói Zsinat vénnyel. Vö. pl. D. SCHWAB, Grundlagen und Gestalt der staatlichen Ehegesetzgebung in der Neuzeit bis zum Beginn des 19. Jahrhunderts, Bielefeld 1967; F. POTOTSCHNIG, Staatlich kirchliche Ehegesetzgebung im XIX. Jahrhundert („Instructio Austriaca"), Wien 1974; S. FERRARI, Legislazione ecclesiastica e matrimonio religioso tra diritto civile e diritto canonico, in La norma en el Derecho Canonico. Actas del III Congreso Internacional de Derecho Canonico. Pamplona, 10-15 de octubre de 1976, Pamplona 1979, I, 443-456; P. MlKAT, Die bürgerliche Eheschließung und Ehescheidung, in Handbuch des katholischen Kirchenrechts, Hrsg. J. Listi - H. Müller - H. Schmitz, Regensburg 1983, 827-836; D. GIESEN, Die bürgerliche Eheschließung und Ehescheidung, in Handbuch des katholischen Kirchenrechts, Hsrg. J. Listi - H. Schmitz, 2Regensburg 1999, 1001-1012. 117 A különböző kategóriákba tartozó országok jegyzékét lásd G. Prader, II matrimonio net mondo. Celebrazione - nullitá e scioglimento del vincolo, 2Padova 1986, 3-14. 118 Horvátországban az Apostoli Szentszék és a Horvát Köztársaság között 1996. december 19-én kötött, jogi kérdésekről szóló megállapodás 13. cikkelye (AAS 89 [1997] 283-284) garantálja nem csupán az egyházi házasság elismerését, hanem az egyházi bíróságok érvénytelenségi ítéleteit és a legfőbb egyházi hatóságnak a házasság felbontásáról szóló döntéseit is elismeri. Lengyelországban az 1998. március 25-én ratifikált konkordátum 10. cikkelye (AAS 90 [1998] 317-318) elismeri az egyházi házasság polgári hatásait, de csak akkor, ha a felek között nincs állami jog szerinti akadály, és ha a felek kifejezik akaratukat, hogy a polgári hatásokat is el kívánják érni, továbbá ha a házasságkötést átvezették a polgári anyakönyvbe is. Az egyházi házasságot polgárilag Szlovákiában is elismerik. 119 A Trentói zsinat előtti elméletekről az Egyház illetékességével kapcsolatban a házasság területén lásd MOSTAZA, La competenda de la Iglesia 302-332. 120 Vö. Pius VI, Litt. Ap. Deessemus Nobis, ad Episc. Moluten. 1788. IX. 16; Const. Ap. Auctorem fidei, 1794. VIII. 23; Pius VII, Litt. Etsi Fraternitatis, 1803. X. 8; Gregorius XVI, Enc. Commissum divinitus, 1835. V. 17; Pius IX, Litt. Apóst. Ad Apostolicae Sedis, 1851. VIII. 22; Syllabus, 1864. XII. 8, propos. 65-74; Leo XIII, Litt. Ci siamo, 1879. VI. 1; Enc. Arcanum divinae Sapientiae, 1880. II. 10; Enc. Humanum genus, 1884. IV. 20; stb. vö. Codex luris Canonici Pii X Pontificis Maximi iussu digestus Benedicti Papae XV auctoritate promulgatus, praefatione, fontium annotatione et indice analytico-alphabetico ab e.mo Petro Card. Gasparri auctus, Typis Polyglottis Vaticanis 1974, 342-343, 5. jegyz. (ad can. 1016). Lásd még Pius XI, Enc. Casti connubii, 1930. XII. 31. Vö. U. NavARRETE, Matrimonio cristiano e sacramento, in AA.VV., Amore e stabillá nel matrimonio, Roma 1976, 55-75. A II. Vatikáni Zsinat után újra felvetették a szentség és a szerződés elválasztásának kérdését, vö. pl. J. B. SEQUEIRA, Tout mariage entre baptisés est-il nécessairement sacramentel? Etude historique, théologique et canonique sur le lien entre baptême et mariage, Paris 1985; Commissio Theologica Internationalis, Doc. Foedus matrimoniale, 1977. XII. 6; vö. Y.
