Kánonjog 1. (1999)
TANULMÁNYOK - Vladimír Filo: Homília, mint a fölszentelt személyek sajátos feladata
12 Vladimír Filo egyházmegyéjében rendes, saját és közvetlen hatalma van, ahogy olvassuk a 381. kán. 1. §-ában. Tehát adhatna felmentést. A 90. kánon értelmében az érvényes felmentéshez, ha nem adja maga a törvényhozó, szükséges a megfelelő és ésszerű ok. A kétségekből, melyek föl lettek terjesztve a Pápai Bizottsághoz és a rájuk adott válaszokból nem nyilvánvaló, hogy a megyéspüspök nem adhatna felmentést, ha volna megfelelő oka. A Pápai Bizottság nem hivatkozik erre az okra, és így kizárhatjuk a második okot is, mely szerint a megyéspüspök nem adhatna felmentést. Bár a megyéspüspök adhat felmentést az egyházfegyelmi törvények alól (87. kán. 1. §), de nem adhat felmentést minden törvény alól. Nem adhat felmentést-olyan törvények alól, amelyek az intézmények vagy a jogcselekmények lényeges elemeit határozzák meg (86. kán.),-az eljárásjogi és a büntető törvények alól sem,-sem pedig az olyan törvények alól, melyek alól a felmentés az Apostoli Szentszéknek vagy más hatóságnak van különlegesen fenntartva (87. kán. 1. §). Milyen törvényről is van szó, ha még a megyéspüspök sem adhat alóla felmentést? Nincs szó eljárásjogi10 11 törvényről, de büntető törvényről sem, mivel nem tartalmaz semmilyen büntetést. Tehát olyan törvényről van szó, mely az Apostoli Szentszéknek van fenntartva? A megyéspüspök jogköre olyan széles, hogy egyes feltételek mellett felmentést adhat azok alól a törvények alól is, amelyek az Apostoli Szentszéknek vannak fenntartva. A 87. kán. 2. §-a lehetőséget ad az ordináriusnak felmentést adni az Apostoli Szentszéknek fenntartott törvények alól is, tehát ez azt jelenti, hogy a megyéspüspök adhatna felmentést. Csakhogy sehol sincs említés arról, hogy ez olyan törvény, amely az Apostoli Szentszéknek lenne fenntartva. Meg kell említenünk, hogy nem is liturgikus törvényről van szó, mintha a liturgikus törvények egy újabb törvénykategóriát alkotnának. A liturgikus törvények is a Törvénykönyv részét képezik (2. kán.), és ezért be lehet őket sorolni a már említett törvények valamelyik típusa közé." A Pápai Bizottság negatív válaszának a magyarázatát abban kell keresni, hogy a 767. kán. 1. §-ában levő törvény nem tisztán egyházfegyelmi, de nem is tisztán egyházi törvény (vö. 85. kán.). Jelen esetben az, hogy a megyéspüspök miért nem adhat felmentést abban keresendő, hogy „konstitutív törvényről,, van szó, amely jogi intézmények, vagy a jogcselekmények lényeges elemeit határozza meg (86. kán.). De ide kívánkozik egy további magyarázat is, hogy a homília nem jogcselekmény, mért nem 10 Elegendő megemlíteni PAULUS VI, mp. De Episcoporum muneribus (n. IV), 15. VI. 1966, in AAS 58 (1966) 469: Leges ad processus spectantes, cum ad iurium defensionem sint constitutae, et dispensatio ab iis bonum spirituale fidelium dircte non respiciunt, non sunt obiectum facultatis, de qua agitur in Decreto Christus Dominus, n. 8 b. 11 Vö. Fox, L’omelia (vö. 7. jegyzet), 8.
