Kánonjog 1. (1999)

TANULMÁNYOK - Szuromi Sz. Anzelm OPraem: Megjegyzések az anselmi Collectio Canonum VI. könyvének forrásaihoz

96

SZUROMI Sz. Anzelm OPraem

legnagyobb korpuszt Nagy Szent Gergely pápa (590-604)7 írásai képezik,8 melyek 45 kánonban találhatóak meg.9 10 11 Amennyiben megvizsgáljuk ezeket a kánonokat megállapíthatjuk, hogy a 45-ből 16 kánon megtalálható a nem sokkal korábban keletkezett LXX1V titulos digesta'°-ban11 Ha összevetjük a két gyűjtemény Gergelytől származó kánonjainak szövegét azt is láthatjuk, hogy az egy az egyben megegyezik. Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy gyakran a sorrendje is megegyezik a gergelyi kánonoknak, nem lehet kétséges számunkra, hogy Anzelm felhasználta a VI. könyv összeállításához a LXXIV titulos-t.12 Sőt, ha tovább elemezzük az egyes pápáknak tulajdonított kánonok anyagát, akkor az is nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy a pseudo-isidori13 hamis anyag két csatornán keresztül került be az előttünk fekvő szövegbe. Egyik oldalról Anzelm

21.c., 61.C.), 1. Leo (440-461) 13 kánon (15.c., 16.c., 17.c„ 18.c„ 29.c„ 64.c., 65.c., 92.c., 116.C., 125.C., 141 c., 185.C., 186 c.), Hilarius (461-468) 3 kánon (54.c„ 97.c., 143.C.), Simplicius (468-483) 3 kánon (58.c., 59.c., 60.c.), I. Gelasius (492-496) 8 kánon (35.c., 41.c., 42.c., I09.C., 110.c., 134.C., 144.C., 187.C.), Simachus (498-514) 2 kánon (Le., 66.c.), Hormisdas (514-523) 1 kánon (19.c.), Silverius (536-537) 1 kánon (149.C.), I. Pelagius (556-561) 8 kánon (38.c., 39.c., 40.c., 51.c., 52.c., 157.c., 181.c., 182.c.), II. Pelagius (579-590) 3 kánon (93.c., 103.c., 117.c.), I. Gergely (590-604) 45 kánon (10.c., 11 c., 22.c., 23.c., 25.c., 26.c„ 50.c„ 67.c„ 68.c., 69.c„ 71.c., 72.c„ 73.c„ 78.c., 79.c., 81.C., 82.c., 83.C., 84.c., 85.c„ 86.c„ 87.c„ 88.c„ 94,c., 95.c., 96.c„ 118.c., 119.c., 120.C., 128.C., 130.c., 131.c., 132.C., 133.C., 147.c„ 148.C., 151c., 161c., 170.C., 171.C., 172.C., 173.C., 179.C., 180.C., 184.C.), Zakariás (741-752) 1 kánon (150.C.). I. Hadriánus (772- 795) 1 kánon (75.c.), V. István (816-817) 1 kánon (30.c.), II. Jenő (824-827) 2 kánon (158.C., 159.C.), II. Hadrianus (867-872) 1 kánon (20.c.), VIII. János (872-882) 1 kánon (89.c.), II. Miklós (1058-1061) 1 kánon (I2.c.), VII. Gergely (1073-1095) 2 kánon (62.c., 63.c.). A pápákhoz lásd: A. Franzen - R. Baumer, Papst-Geschichte, Freiburg- Basel-Wien 1974.

7 ODCh, 594-595.

8 Kritikai kiadása: P. Ewald — L. M. Hartmann (ed.), Registrum Epistolarium (Monumenta Germaniae Historica Epistolae I-II), 1891-1899.

9 Vö. P. Landau, Das Register Papst Gregors l. im Decretum Gratiani, in Monumenta Germaniae Historica Schriften (Mittelalterliche Texte), tom. 42, Hannover 1996, 125- 140. különösen 128-129.

10 A LXXIV titulos digesta valószínűleg 1074-1076 között keletkezett, szintén a pápai reformok jegyében. Forrásait tekintve lóképp a Collectio Pseudo-Isidoriani-t és a Capitula Angliramni-t használja, de ezeken kívül más szövegeket is felhasznál; vö. Stickler, Historia (vö. 4. jegyzet), 167-169. Kritikai kiadása: J. T. Gilchrist, Diuersorum patrum sententie sive Collectio in LXXIV titulos digesta, Città dei Vaticano 1973, (rövidítve: LXXIV).

11 A VI. könyv I. Gergelytől származó 172. kánonja pedig megtalálható Wormsi Burchard gyűjteményében: II. könyv 188. kánon; vö. J. Gaudemet, Le serment dans le droit canonique medieval, in Le Serment II (Theories et devenir), Paris 1991, 63-75, különösképpen 75.

12 Stickler tanúsága szerint Anzelm gyűjteményének összeállításához felhasználta a LXXIV titulos digesta-t, a Decretum Burchardi-t, továbbá a Collectio Dionysio- Hadriana-t, a Collectio Hispana-t és Pseudo-Isidor gyűjteményét; vö. A. Stickler, Il pote re coattivo materiale della Chiesa nella r if orma gregoriana secondo Anse Imo di Lucca, in Studi Gregoriani 2 (1947) 243.

13 Joggyűjteményének kiadása: P. Hinschius, Decretales Pseudo-lsidorianae et Capitula Angliramni, Lipsiae 1863.