Kánonjog 1. (1999)
TANULMÁNYOK - Schanda Balázs: Világi jog az egyházjogban - egyházi jog a világi jogban?
86 ScHANDA Balázs érettségi36 vizsga követelményeit "hit- és erkölcstanból" ill. "hittanból" a katolikusok, a reformátusok és az evangélikusok számára. Mivel e vizsgáknak különböző szempontokból jelentőségük lehet, méltányos az állami igény arra, hogy valamilyen, az állam által is ellenőrizhető mérce érvényesüljön. Ugyanakkor a követelmények meghatározásához az államnak legalábbis be kellett volna szereznie az érintett egyházak hozzájárulását, esetleg kétoldalú megállapodások formájában. A kérdés jelen szabályozása aggályos. A honvédelmi törvény alapján, szükség esetén, honvédelmi érdekből a tulajdonhoz való jog súlyos korlátozásoknak vethető alá. Ugyanakkor a törvény előírja, hogy a szolgáltatások alól mentességet élveznek "az egyházak és vallási felekezetek olyan tárgyak és jogok tekintetében, amelyek közvetlenül az egyházi, hitéleti feladatokat szolgálják"37. Ugyanakkor "az ingó dolgok szolgáltatása alóli mentesség mértékét az illetékes miniszter szabályozásának hiányában -a hadkiegészítő parancsokság javaslata alapján- a védelmi bizottság határozza meg"38. A szabály - remélhetőleg kicsiny gyakorlati jelentősége mellett két szempontból is figyelemre méltó. Egyfelől egy világi hatóság (a védelmi bizottság) rendelkezik döntési jogosultsággal arról, hogy mely egyházi ingóságok szolgálnak "közvetlenül egyházi, hitéleti feladatokat". Másfelől figyelemre méltó az, hogy a törvény megkülönbözteti az egyházak ingóságai és jogai között a törvény megkülönbözteti azokat, melyek "közvetlenül az egyházi, hitéleti feladatokat szolgálják" az egyéb funkciójú jogoktól és tárgyaktól. Kérdéses, hogy mit értett a törvényhozó "közvetlenül egyházi, hitéleti feladatok" alatt. Közvetlenül egyházi feladat-e a szeretetszolgálat is, vagy esetleg csupán a szűkén vett kultusz tartozik ebbe a körbe? Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy konkrét (görög ortodox monostorok földbirtokait érintő) ügyben elhatárolva egymástól a panaszos egyházi intézmények a szorosan vett vallási rendeltetésű tulajdonát és vállalkozói vagyonát, arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a sérelmezett állami beavatkozás nem akadályozza az istentiszteletet, hanem csak az intézmények vállalkozói vagyonát érinti, így a vallásszabadságon nem esett csorba39. Ebből arra lehet következtetni, hogy kultuszszabadsághoz szükséges vagyon fokozott védelem alatt áll. Amennyiben panaszosok azt tudnák igazolni, hogy egy gazdasági természetű beavatkozás tényegesen vallásuk gyakorlását (ezek szerint mindenekelőtt a kultuszszabadságot) akadályozza, felhívhatnák az Európai Emberi Jogi Egyezmény vallásszabadságot deklaráló 9. cikkét is. Bár ítéletből kiolvasható, hogy a szorosan vett vallási rendeltetésű tulajdon fokozott védelem alatt áll, ugyanakkor nyitva marad a kérdés, hogy a vallásgyakorlás anyagi hátterét biztosító (tehát nem profit termelését szolgáló) vagyon védelmét milyen mélységben éri el a tulajdonvédelmen túl a vallás szabad gyakorlásának joga. A házasságjog az egyházjog állami befogadásának hagyományos, sok államban jellemző területe. Ugyanakkor Magyarországon a kötelező polgári há36 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról. t: 37 1 993. évi CX. törvény a honvédelemről, 193. § (1) d). 38 178/1993. (XII. 17.) Korm. rendelet a honvédelmi törvény végrehajtásáról, 154. §. 39 The Holy Monasteries v. Greece A 301-A (1994. dec. 9.).
