Kánonjog 1. (1999)

TANULMÁNYOK - Schanda Balázs: Világi jog az egyházjogban - egyházi jog a világi jogban?

VILÁGI JOG AZ EGYHÁZJOGBAN - EGYHÁZJOG A VILÁGI JOGBAN?

87

zasságkötés követelménye 1895 óta folyamatosan érvényesült. Az elválasztás következetes érvényesülése folytán ma Magyarországon az egyházi (kánoni) házasságnak nincs világi joghatása olyan formában sem -mint Franciaországban vagy Németországban- hogy szankció fenyegetné azt a lelkészt, aki a polgári házasság megkötése előtt közreműködik egyházi házasságkötésnél40. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a büntetésvégrehajtási intézményekben szabadság- vesztésüket töltő személyek nem csak a vallásgyakorlás általános lehetőségével élhetnek, amennyiben egyházi szertartással kívánnak házasságot kötni, hanem a jogalkotó külön nevesítette azt az esetet, "ha az elítélt a vallásának megfelelő szertartás keretében kíván házasságot kötni". Ez esetben az elítélt házasságkötés iránti kérelmét a büntetésvégrehajtási intézmény az illetékes egyháznak is továbbítja és a házasságkötés időpontját az intézet az egyház képviselőjével is egyezteti. A megfogalmazás nem egyértelmű abban a tekintetben, hogy ténylegesen lehetőség van-e az anyakönyvvezető előtti eljárás mellőzésével csupán egyházi házasságot kötni (melynek természetesen nem lesznek világi joghatásai): a rendelkezés egyfelől az elítéltről szól, aki "a vallásának megfelelő szertartás keretében kíván házasságot kötni", másfelől arról, hogy ilyen esetben a házasságkötés iránti kérelmét "az illetékes egyháznak is továbbítani kell"41. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy az "vallási szertartás keretében" kötött házasságot az állami jog itt házasságnak nevezi, anélkül azonban, hogy ez a házasság a világi jog szerinti házasság fogalmának megfelelne és bármiféle világi joghatást is kiváltana.

Bár a munkaszüneti napok törvényi meghatározása42 "nem azok vallási tartalmának szól, hanem a társadalom elvárásain és gazdaságossági megfontolásokon nyugszik"43, azaz az állam nem egyházi, vallási jellegű igényeket elégít ki a vasárnap védelmével és egyes egyházi ünnepek munkaszüneti nappá nyilvánításával, mégsem állítható, hogy ezek az ünnepek teljesen függetlenedtek volna vallási tartalmuktól. Nyilvánvalóan a változó dátumra eső ünnepnapok, így a húsvéthétfő és a pünkösdhétfő napjának meghatározása igazodik a nyugati kereszténység naptárához.

ÖSSZEGZÉS

A felhozott példák szemléltetik, hogy nem csak az egyházjog fogad be állami jogot, hanem ennek fordítottja is előfordul. Egyes esetekben csupán célszerűségi szempontok vezetik a világi jogalkotót, aki nem tudna az összes vallási közösség sajátosságaira figyelemmel lenni. Más esetekben viszont az állam világi jellege, elválasztás alkotmányi tétele - másfelől az egyházi autonómia, mint a vallásszabadság következménye szab határt az állami jognak: ezen esetekben elvi jelentősége van annak, hogy az állami jog az egyházi jogra utal, hiszen ha másként tesz,

40 Az ezzel kapcsolatos büntető rendelkezést már az 1962. évi 10. tvr. hatályon kívül helyezte 1962. július 1-ével.

41 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól, 195. íj.

42 Ld. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 125. § (2-4) bekezdését.

43 10/1993. (II. 27.) AB hat., ABH 1993, 105, 106.