Kánonjog 1. (1999)

TANULMÁNYOK - Schanda Balázs: Világi jog az egyházjogban - egyházi jog a világi jogban?

VILÁGI JOG AZ EGYHÁZJOGBAN - EGYHÁZJOG A VILÁGI JOGBAN?

85

büntetendő31. Ebben a kérdésben nyilvánvaló az, hogy az egyházi és az állami jog között nincs teljes tartalmi megfelelés, és a semleges állami normák nem biztosítanak az Egyház valóságának minden tekintetben megfelelő keretet.

A hittudományi képzést nyújtó egyházi felsőoktatási intézményeket és az általuk kiadott oklevelek szintjét az állam úgy ismeri el, hogy az oktatási tevékenység tartalmi kérdéseibe nincs beleszólása. Az egyházi egyetemek, főiskolák és a teológiai karok, illetőleg szakok állami elismerésekor a hitélettel összefüggő tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható, ezek tekintetében a képesítési követelményeket az egyházi egyetemek és főiskolák a rájuk vonatkozó egyházi szabályok alapján határozzák meg.32 Az állami szabályozási igény a hittudományi képzést folytató intézmények belső struktúráját illetőleg is kisebb.

Az adatvédelmi biztos által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba (melybe minden adatkezelőnek be kell jelentenie az általa végzett az adatkezelés célját, az adatok fajtáját és kezelésük jogalapját, az érintettek körét, az adatok forrását, a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját, az egyes adatfajták törlési határidejét, az adatkezelő nevét és címét (székhelyét), valamint a tényleges adatkezelés helyét) nem kell bejelenti azt az adatkezelést, amely az "egyház, vallásfelekezet, vallási közösség belső szabályai szerint történik'^3. Az állam tehát elismeri az egyházi anyakönyvezés szabadságát és teljes függetlenségét, ami különösen azért fontos, mivel a vallási közösségek jellemzően olyan adatokat kezelnek, melyek a civil kategóriák szerint különleges, "szenzitív" adatok.

Ellenkező szellemű szabályozás példájaként említhető az egyházzenei képzés felekezeti követelményeinek rendeleti szabályozása.34 Bár a követelmények szakmailag megalapozottak lehetnek, az elfogadhatatlan, hogy állami intézmény, egyoldalú állami jogszabályban meghatározott szakmai követelmények alapján, kifejezetten adott felekezetek egyházi szolgálatára képezzen kántorokat, egyházzenészeket. Az ilyen jellegű szabályozás nem csak a jozefinizmus emlékét idézi, de alkotmányossági szempontból is aggályos. Sajátos esetet jelent az, hogy a világnézetileg elkötelezett iskolák számára (ahol a vallásoktatás az iskola programjának részévé tehető) a kormányzat meghatározta az alapműveltségi35 és az

31 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről; A - hozzátartozók kivételével - büntetendő pl. az állam elleni (150. §) bűncselekmények, az államtitoksértés (223. §), a terrorcselekmény (261. §) feljelentésének elmulasztása.

32 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról, 114. § (2); Figyelemreméltó, hogy a törvény eredeti szövege, mely 1998. január 1-ig volt hatályban, a 114. § (1) bekezdésében "egyházi jogszabályokat" említett. A szöveget az 1997. évi CXX1V. törvény módosította.

33 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, 30. ÿ b).

34 A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete az 54. sorszám alatt határozza meg az egyházzenész szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményeit.

35 24/1997. (VI. 5.) MKM rendelet az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról.