Kánonjog 1. (1999)
TANULMÁNYOK - Schanda Balázs: Világi jog az egyházjogban - egyházi jog a világi jogban?
VILÁGI JOG AZ EGYHÁZJOGBAN - EGYHÁZJOG A VILÁGI JOGBAN? 83 ellátásához használnak.19 A jogszabály részletes felsorolást ad az adómentes bevételekről. Ebbe a körbe tartozik "az egyházi személynek az egyházi szertartásért és az egyházi szolgálatáért a magánszemély által adott vagyoni érték". Ilyennek minősül 945. kán. szerint a mise bemutatásával kapcsolatban felajánlott adomány és általában, a szentségek és szentelmények kiszolgáltatása alkalmából felajánlandó adományok. Figyelemreméltó, hogy e rendelkezés alkalmazásában az is egyházi személynek minősül, aki "az egyház részére végzett egyházi feladatainak ellátásáért az adott egyháztól rendszeres havi díjazásban részesül"20, azaz például a harangozó vagy a kántor is. Szintén adómentes "az egyház belső törvényeiben és szabályaiban meghatározott tartási kötelezettségből adódó természetbeni juttatás (ellátás), ideértve az egyház által a kezelésében levő egyházi üdülőben egyházi személynek nyújtott ingyenes üdülést is, valamint a bejegyzett szerzetesrend közösségében élő magánszemély tagnak a rendtől -egyéni szükségleteinek fedezetére- kapott pénzbeli vagy természetbeni juttatás"21. A világi klerikus egyházi szolgálatáért kapott díjazás tehát adóköteles, míg a természetbeni juttatás nem az. A "bejegyzett szerzetesrend" fogalma alatt a szerzetesrendeken kívül a világi intézmények és az apostoli élet társaságai is értendőek - amennyiben az illetékes bíróság "szerzetesrendként" vette őket nyilvántartásba. Az intézmények tagjainak szükségleteire a CIC 670. vagy a 718. kánon alapján (elszámolási kötelezettséggel, vagy anélkül) átadott pénzeszközök mentesek a jövedelemadó alól - függetlenül attól, hogy a pénz kánonjogilag az adott személy tulajdonába került-e egyáltalán22. A természetbeni juttatások adómentessége kiterjed az élelem és lakás biztosítására, de az intézmény saját joga szerint meghatározott ruhára is - ismét függetlenül attól, hogy az adott személy egyáltalán a ruha tulajdonosává vált-e. A honvédelmi törvény a "hivatását gyakorló lelkészeket" póttartalékos állományba sorolja, és kimondja, hogy nem hívhatók be sorkatonai szolgálatra, továbbá, hogy mentesek a honvédelmi munkakötelezettség alól23. Nyilvánvalóan az egyházi hatóság határozza meg, hogy az illetékes állami hatóságok kiket kötelesek "hivatását gyakorló lelkésznek" tekinteni. A szemináriumi tanulmányok idején szolgálathalasztás érvényesül, így a 289. kán. 1. § alapján a "klerikus! állapothoz kevéssé illő" katonai szolgálat teljesítése alól mind a klerikusok, mind a szent rendek felvételére készülők mentesülnek. A katonai szolgálattal kapcsolatos mentesség, semleges állami szabályozással, megfelelően biztosítja az Egyház jogilag is kifejezett óhajának érvényesülését. 19 Szja tv. 70. §(1), (8) a). 20 1. számú melléklet az 1995. évi CXV1I. törvényhez (az adómentes bevételekről) 4.8. pont. 21 Uo. 8.20. pont 22 A világi jog szerint a pénz birtokosa, aki a készpénzt fizikai hatalmában tartja, egyben tulajdonos is. így egy olyan szerzetes, aki a 668. kán. 5. § alapján elvesztette szerzési és birtoklási jogát, az állami jog szerint néha elkerülhetetlenül tulajdonossá válik. 23 Ld.: 1993. évi XC. törvény a honvédelemről, 103. § (1); 122. § (3); 134. § (1) g).
