Kánonjog 1. (1999)

TANULMÁNYOK - Szabó Péter: Sajátjogú egyháztagság a hatályos jog szerint (CIC 111-112. és CCEO 29-39. kk.)

Sajátjogú egyháztagság a hatályos jog szerint 47 automatikus jogosultság 1983 november 27-e után a férfiakat is megilleti.* 54 Ke­leti férfi esetében viszont azt sem a CS 9. kán. nem tette lehetővé sem az azt felváltó CCEO. Noha a keleti kodifikáció jelentős szerzői vélekedtek úgy, hogy a C1C formálisan módosította a CS 9. kánonját,55 e nézet összeegyeztethetetlen a keleti és latin jogrend új általános viszonyát meghatározó modellel.56 Követke­zésképpen a CS 9. kán. 1991 október 1-jéig megőrizte hatályát, s így a keleti katolikus férfiak az 1983-1991 közti időszakban sem térhettek át automatikusan más rítusú feleségük egyházába.57 Minthogy írásunk szándéka nem pusztán a jogszabályok bemutatása, hanem azok hatásának vizsgálata is, e ponton érdemes aláhúznunk, hogy a CS 9. ká­nonjának a latin kódex újításával szemben történő megőrzése, azért igen fontos, mert -túl a keletiek többnyire apa-központú mentalitásnak való jobb megfelelé­sen- valamelyest csökkenti a szórványban élők asszimilációjának folyamatát. Ha -a titkárság eredeti szándékának megfelelően- a latinnal azonos szabályozás került volna a keleti kódexbe is, az ma azzal járna, hogy a keleti férfi rítusvál­toztatása után a gyermek keleti egyházhoz tartozása már szóba sem kerülhetne, mert rájuk az apa átlépése után már csakis a két latin szülőre vonatkozó jogsza­bály lenne alkalmazható.58 A keleti férfi házasság kapcsán történő rítusváltásá­nak feltétlen hatósági engedélyhez kötése viszont valamelyest csökkenti a házas­ság kapcsán történő latinizálódás szórványterületeken általános jelenségét. Az így keleti rítuson maradt apák gyermekei ugyanis csak esetenkénti és kifejezett akaratnyilvánítás révén kerülhetnek a latin (vagy másik keleti) egyházhoz. A házasság törvényes megszűnése esetén az imént említett módon sajátjogú egyházat változtatott személyeknek joga van az eredeti egyházukba való vissza­térésre. Külön törvénybeli kikötés nem lévén, e jogosultságával a fél bármikor (és nem csak a házasság megszűnésének időpontjában) élhet.59 A házasság fenn­állása alatti visszatérés viszont -minthogy nincs az átlépés indokoltságát igazo- lóhoz (tudniillik a család rituális egységének biztosításához) hasonló súlyú érv- csak külön hatósági engedélyezés alapján lehetséges. A visszatéréskor értelem­33 - Integrum est mulieri ad Ecclesiam sui iuris viri transire... etc. (kiemelések álta­lunk). 54 Nem használható ugyanakkor ezen jogosultság a celibátus törvényének a megkerülé­sére. E ponton -minthogy ilyenkor a latin egyház elemi érdeke sérülne- valódi jog­hézaggal állunk szemben (vö. CIC 19. kán.). Ennek kitöltésére azon általános jogelv al­kalmazása tűnik leginkább kézenfekvőnek, mely szerint ami valakinek egy úton tilos, az más úton sem érhető el: Cum quid una via prohibetur, alicui ad id alia non debet admitti; RJ 84 in VI. 55 Vö. 36. jegyzet. 56 Vö. 42. és 52. oldalak. 57 Vö. Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, (szerkesztette, fordított és magyarázta Erdő P.), Budapest 31997, 156-157, [a továbbiakban ET], Hasonló értelemben: V. Pospishil- J. Faris, The New Latin Code of Canon Law and Eastern Catholics, Brooklyn NY 1984, 23; Código de Derecho Canónico, L. Echeverria (dir.), (BAC 442), Madrid 21983, 87. 58 CIC 111. kán. 1. § a). Ilyen esetben az eredeti állapot visszaállítása is csak külön ha­tósági intézkedés alapján volna lehetséges. 59 Pree, ad can. 112, in Münsterischer Kommentar (vö. 25. jegyzet), 112/7.

Next

/
Thumbnails
Contents