Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Pataky Arnold: «Állag, személy, természet» a christologiai vitákban
96 DR. PATAKY ARNOLD vegyült volna; mindkettő sértetlenül megmaradt. Ezt hang- súlyozza cyrusi Theodoretus ellen is, aki Cyrillusszal szem- ben azt a vádat emelte, hogy a megtestesülésben az Ige átalakulását tanította. Theodoretus az istenség változhatat- lanságát hangsúlyozza; az Ige nem változott meg (ούκ έγένετο σαρξ 6 θεός Λόγος), hanem testet vett föl. Isten lé- nyege (μορφή) nem változott a szolga lényegévé, hanem «manens quod erat, assumpsit formam servi.» Különben Theodoretus sem tett kifogást a Θεοτόκος kifejezés ellen. Az Emmanuel «neque Deus ab humana natura (άνθ-ρωπείας φύσεως) separatus, neque homo divinitate nudatus.» Cyrillus rögtön észreveszi Theodoretus érvelésében a mutatio elen- chit, hogy mást cáfol, mint amit az első anathematismus mond; hiszen ő egy szóval sem állította, hogy az isteni lényeg (μορφή) átváltozott volna a szolga lényegévé. «Non similitudines simpliciter non subsistentes et formae conve- nerunt inter se per unionem dispensatoriam (καθ■’ έ'νωσιν οικονομικήν), sed rerum sive substantiarum concursus est factus (αλλά πραγμάτον, ήγουν δποστάσεων γέγονε σύνοδος). Cyrillus hangsúlyozza, hogy az Ige «animatam carnem» (σώμα ψυχήν εχον) vett fel, tehát egész emberi természetet. Mindezekből azonban világosan következik, hogy egy a Krisztus (εις καίΚ έ'νωσιν οικονομικήν Χριστός.) Láthatjuk, hogy Cyrillnek ellenfelei maguk sem hívei Nestorius tanának, sőt mindketten — bár más szavakkal — az alexandriai püspök gondolatait ismétlik. II. Második anathematismusában az Igének és emberi természetnek állagi egyesülését hirdeti. «Ha valaki nem vallja, hogy az Atyaisten Igéje állagilag egyesült a testtel és egy a Krisztus saját testével s ő egy- szerre Isten és ember: ki legyen közösítve.» Theodoretus is vallja, hogy egy a Krisztus, hogy benne Isten és ember egyesült, de az egyesülés módjáról szerinte mitsem tudhatunk. Az bizonyos, hogy a Cyrillus - féle ένωσις καθ■’ ύπόστασιν ellen a legerélyesebben tiltakozik, ha ez az istenség és emberség összevegyülését (κρασις) jelen- tené, mert ez az egyes természetek (τής εκάστης φύσεως)
