Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Pataky Arnold: «Állag, személy, természet» a christologiai vitákban

munio paternae substantiae» van és «eadem utriusque sub- stantia». (Comm. in Matth. 8, 8; 11, 12.) A Szentháromság- ban «omnia unum sunt.» A Fiú «Deus et Dominus»; «car- nis atque animae homo ac Deus, habens in se et totum verumque quod h$>mo est, et totum verumque quod Deus est.» (De Trinitate 10, 19.)

Es ezzel eljutottunk alexandriai szent Cyrillusig. (+ 444.) Az ő hivatása volt összefoglalni és világosan körvonalozni mindazt, amit az előző századok mondottak: megvédeni Krisztus személyi egységét és kettős természetét. A Logos emberré lett — mondja Cyrill — de nem vett fel embert (γέγονεν άνθ·ρωπος, ούκ άνθρωπον ελαβεν; Ερ. 45. ad Slicc.). Κατ’ ουσίαν, κατά φύσιν, καθ■’ δπόστασιν egyesült az emberi természettel és most Isten és ember egyszerre, egy két össze nem vegyült természetben (έκ δυοΐν τελείοιν, έκ δυοΓν πραγμάτοιν, εξ άμφοΐν). Az egy istenemberi személyt majd εν-nek, majd εν πρό- σωπον-nak, majd μία δπόστασις-nek, majd μία φύσις τοΰ θ-εοΰ λόγον σεσαρκωμένη-nek mondja; tehát a hypostasis és phy sis szavak között nem tesz szigorú különbséget. Ez magyarázza meg azon szavait is, hogy az egyesülés előtt két φύσεις, az egye- sülés után pedig csak egy φύσις van; ezzel jelezni akarja, hogy az emberi természet Krisztusban nem külön hyposta- sis. (Ep. 40. ad Acacium.) A két természet egyesülését £νωσις szóval fejezi ki: Ινωσις φυσική, κατά φύσιν, καθ■’ δπόστα- σιν, κατ’ οδσιαν, — s ebből ismét látható, hogy e bölcseleti ter- minusok között nem húz éles határvonalat. Erélyesen tilta- kozik a nestorianus συνάφεια ellen, mert ez csak erkölcsi egyesülést jelent. Hangoztatja a «communicatio idiomatum» jogosultságát és kimondja, hogy az igazi keresztény hitnek rövid foglalatja megtalálható az egyetlen θ-εοτόκος szóban, a nestorianus χριστοτόκος-szal szemben. 3

«ÁLLAG, SZEMÉLY, TERMÉSZET» A CHRISTOLOGIAI VITÁKBAN 93

3. §. Alexandriai szent Cyrill anathematismusai.

Szent Cyrillnek Krisztusra vonatkozó tanítását legvilá- gosabban azon tizenkét anathematismusban találjuk meg, melyeket az efezusi zsinaton Nestoriusnak a hitvallással