Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ

663

felvehesse. A Pravila ezen intézkedése, melyről a tartományi zsinatok határozataiban semmit sem találunk, a gör. kath. román egyházban is érvényben van a maga egészében, azzal a különbséggel persze, hogy az örök elválás alatt ágy és asztaltól való örök elválást kell érteni. — A már nős papok házaséletére vonatkozólag az I. tartományi zsinat (Tit. VII., Cap. IV.) meghagyja, hogy a papok mindannyi- szór tartózkodjanak feleségeiktől, valahányszor szentmisét akarnak mondani; továbbá, hogy a papnak nemcsak a testi közösüléstől kell tartózkodnia, hanem örökre el kell magá- tói távolítania feleségét, ha róla hiteles tanuk által a házas- ságtörés bebizonyíttatnék; mert ha tovább él vele, magának kell az összes papi teendőktől tartózkodnia, vagyis felfüg- gesztetik állásától. Ezen ágy- és asztaltól való örökös elvá- lásnak azonban szintén csak akkor kell megtörténnie, ha a házasságtörés a fentebb említett módon be van bizonyítva. A Pravila szerint (84. fej.) semmiféle jogi következménye nincs a papra nézve annak, ha feleségét erőszakkal meg- becstelenítik, mert az nem történt felesége akaratával.

Az utolsó, 14-ik §. (107—115.1.) az egyházi rend aka- dályával foglalkozik a görög katholikus román egyházban. A presbyterátus, diákonátus és — 1858. óta — a hypodiá- konátus rendje házassági akadály. De kérdés, vájjon a gör. kath. román egyház mai tételes joga szerint, a hypodiáko- nátus, diokonátus, vagy presbyterátus rendjének felvétele után kötött házasság csak tilos-e, vagy pedig egyúttal érvény- télén is? Előbbi esetben csak tiltó házassági akadállyal volna dolgunk, — míg ha az ilyen házasság érvénytelen- nek tekintetik, az egyházi rendet bontó akadálynak kell tar- tani (108. 1.). A Pravila a 75. és 123. fejezetben egész hatá- rozottan azon az állásponton van, hogy az a házasságot nem érvényteleníti, az egyesült román egyház sem tekintette az egyházi rend akadályát házasságbontó akadálynak sem elmé- letben, sem gyakorlatban, legalább 1858-ig. Azt pedig el sem lehet képzelni,— 111.1.—hogy az egyesülés után eny- hített volna a román egyház a Pravila szigorúbb (1. 110. lap.) felfogásán épen egy oly pontban, mely a történelem