Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
532 DR. TRIKÁL JÓZSEF meglássa és ábrázolja. «Man sollte nicht vergessen — írja Kuhn — dass manche Formen und Arten, die Natur zu beobachten und zu verstehen, sogar erst allerneueste Errungen- schäften sind. Mit mönchischer Askese und dogmatischer Furcht vor der Natur hat die romanische und altchristliche Auffassung derselben nichts zu schaffen.»1 A román művészet folytatása volt a bizánci művészet- nek. Az európai népek gondolkodásába, életébe új eszméket a keresztesháborúk vittek. A világlátás hatalmas lendületet adott a képzeletnek és az értelemnek egyaránt. Nyomában pedig földereng a gótikus művészet, kifejlődik a lovag- kornak mesés és képzeletdús világa és jólétre tesz szert a polgárság. A lovagi érzések lendülete, a lovagi szerelem mélysége és nemessége, a Keletnek bűbájos és fantasztikus világa tele izzó színekkel és ragyogással rátükröződött az életre is és abba új szokásokat, vágyakat, divatot létesített. A művészet is megtermékenyült és a miniatörökről és más képekről raffinált finomsággal ömlik le a trubadúrok és a lovagok szerelmi világa. De ez a lovagias kor, mint egy tündérvilág össze- omlik, megmarad azonban a jómódú polgárság. A városi élet megerősödik és amint az ipar és a kereskedelem az ő körükben fejlődik ki, épúgy iparkodik a polgár a művészet terén is érvényesülni. A gótikus korban a művészet kilép a kolostorok csöndes hajlékából és az építészet, szobrászat és festészet világi művészek kezében nő és fejlődik. Világiak leikéből, képzeletéből bizonyára új művészi színeknek és árnyalatoknak kellett felszökkennie. Függet- lenebbek voltak a hagyományokkal szemben, mint a szer- zetesek, közelebb állottak az élet lüktetéséhez és ezernyi színéhez; más körben mozogtak, mások voltak érzelmeik és képzetviláguk. A nagyvilágban szerzett tapasztalatok tehát nemcsak az irodalmat és a bölcseletet gazdagították, ha- nem a művészetet is. Nemcsak a tudományos érdeklődést (Roger Bacon, Nagy Albert) terelték a tapasztalati világra, 1 u. o. 192. o.
