Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
518 DR. TRIKÁL JÓZSEF és eszményiesebb célokért. Az egész élet átlelkesült; ma- gasabb szintet, mélyebb tartalmat és finomabb értéket nyert. Az egészséges és erős természet és előkelő gondol- kodás a lovagias élet két szála és ebből a két fonálból szövődik ki a középkor költészete is és elénk varázsolja a kereszténység által megdicsőített hősies világot. 2. Ám a vallás önmagát megérteni, a maga mivoltának tudatára ébredni törekszik. A fides quaerens intellectum szüli édes gyermekét, a bölcselkedést, amely a hitnek igé- rétéit, drága reményeit szemléletek helyett szavakba, fogai- makba öltöztette. A fides Christiana is kereste a maga ki- fejezéseit, indítóokait és szövetségre lépett az ésszel, a megokoló gondolkodással. A fides Christiana tehát magával hordozta azokat a gondolatokat, amelyeket e bölcselő ész a lét okainak, a lét mivoltának és céljának földerítésére ki- gondolt. Mivel pedig a plátói bölcselet emelkedett az ókor rendszerei körül a legmerészebb magaslatokra, azért a plátói bölcseletet karolta föl leginkább a keresztény gondolkodás és a plátói gondolkodás mérte föl legelőbb a kereszténység mélységeit. Vallás és bölcselet bármennyire törekesznek is egymástól különválni, ha elmélyülnek, épúgy egymásra találnak, mintha magasan szárnyalnak. Csak a nagyon lapos vallásosság és nagyon józan eszű bölcselet képesek egymással párhuza- mosan haladni, vagy egymás útjait és céljait keresztezni. A költészet pedig, amely inindakettőből merít, visszatükrözi az emberi lélek vergődését az igazság és a tévedés, a val- lássál való egybeölelkezés és a valláselleni küzködés kö- zött. Mert az emberi gondolkodás olyan, mint a vérkerin- gés. A vér hol eltávolodik szervezetünk középpontjától, a szívtől, hol meg visszatér. hozzá, hogy életet, lelket me- rítsen belőle. Az ész is ·— amint ezt a bölcselet története mutatja — majd eltávolodik az egész szellemi életnek köz- pontjától, a vallástól, majd meg véznán, satnyán ismét visszatér hozzá, hogy erőt, emelkedettséget, célokat nyer- jen. A költői lélek pedig — a szellemi élet ezen szomorú kör- forgásának hőmérője —· az észnek útjait a szívnek kéjes,
