Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Erdőssy Gyula S. J.: Az I. és II. század eretnekeinek tanuskodása evangéliumaink hitelessége mellett

nes, sem Eusebius nem beszélnek Mátyás evangéliumának tartalmáról.

Talán azonos Mátyás evangéliuma «Mátyás hagyomá- nyaival» («Traditiones Matthiae»),1 melyeket említ alexan- driai Kelemen Strom. 2, 9. (M. Patr. Gr. 8, 981.); u. o. 3, 4. (M. 8, 1132.); u. o. 7, 13. (M. 9, 513.)

A szövegek, melyeket alex. Kelemen a jelzett helyeken Mátyás hagyományaiból idéz, nem evangéliumi jellegűek; mindazonáltal Strom. 4, 6. (M. 8, 1248.) arra enged követ- keztetni, hogy Mátyás hagyományai evangéliumi szövegeket is tartalmaztak.

Strom. 4, 6: «Vájjon nem nyíltan parancsolja-e, hogy gnosztikus életet éljünk, s szóval és tettel buzdít az igazság keresésére? A gazdagot tehát nem az ajándék, hanem a lelkűiét szerint becsüli Krisztus... Következőleg Za*keus׳ vagy mások szerint Mátyás, a vámosok feje, midőn hallotta hogy az Úr méltóztatik hozzá betérni, mint mondják, így szólt: ,Uram, javaim felét alamizsna gyanánt adom, és ha valakit valamiben megcsaltam, négy annyit adok vissza‘. Ezért az Üdvözítő feleié is: ,Az ember fia, midőn ma eljött, meg- találta, ami elveszett vala ״.

E szavakkal Mátyás hagyományai Lukács evangéliumára 19, 1—10. utalnak. Máténál (18, 11.) az Üdvözítő mondja ugyan : «Az ember fia üdvözíteni jött azt, mi elveszett volt» ; de Lukácsnál 19, 9. 10.: «Ma lett üdvössége e háznak...» Egyébként Zakeus történetét csak Lukács beszéli el.

Alex. Kelemen Strom. 7, 17. (M. Patr. Gr. 9, 552.) írja «Az eretnekségek közöl egyesek szerzőjük neve után hivat- nak, így azok, melyek Valentinus, Marcion és Basilides után neveztetnek el, ha mindjárt azzal dicsekszenek is, hogy Mátyás tanait hirdetik».

A Philosophumena szerzője 7, 20. (M. Patr. Or. 16, 3302.) pedig mondja: «Tehát Basilides és Izidor, Basilides- nek igazi fia és tanítványa, azt mondják, hogy Mátyás tit- kos beszédeket közölt velük, melyekre az Üdvözítő külön oktatta őt. így tehát látjuk, hogy Basilides és Izidor és

1 V. ö. Bardenhewer: Geschichte der altkirchl. Litt. I. 399: s köv.

492 DR. ERDŐSSY GYULA S. J.