Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Erdőssy Gyula S. J.: Az I. és II. század eretnekeinek tanuskodása evangéliumaink hitelessége mellett

EVANGÉLIUMAINK HITELESSÉGE

481

Marcion, mint követői a Szentirás vesztére törnek, egyes könyveket egyáltalában nem ismernek el, Lukács evangé- liumát és Pál leveleit pedig megkurtítván azt mondják‘ hogy csak az hiteles, amit ők megrövidítettek». — I. m. 1. 1. c. 27. n. 2. (M. 7,688.): «Pontusi Marcion... Lukács evan- géliumát megrövidítvén s mindazt, mi az Úr származásáról van írva, eltávolítván, úgyszintén az Úr beszédeiből sokat kiküszöbölvén, ahol az Úr egész világosan Atyját vallotta e mindenség teremtőjének, elhitette tanítványaival, hogy ő igazmondóbb az evangéliumok szerzőinél, az apostoloknál s nem az evangéliumot, hanem az evangéliumnak csak tőre- dékét adta át nekik».

Tertullián Adv. Marcionem 1. IV. c. 2. (M. Patr. Lat. 2, 392.) mondja: «Úgy látszik, Marcion Íróink közül Lukácsot választotta ki, hogy őt megnyirbálja». — I. m. c. 5. (M. 2, 396.): «Abban is bűnös Marcion, hogy azok [t. i. Máté, Márk és János evangéliumának] mellőzésével inkább Lukácsra támaszkodik... Végül amint Marcion [Lukács evangéliumát] kezébe vette, az apostoliaktól elütő és azok vetélytársa lett. Az ő tanítványainak tehát azt a tanácsot adom, hogy vagy azokat is, bár későn, az ő evangéliumuk mintájára alakítsák át, vagy az apostoliakkal egyezzenek meg (mert naponként változtatják evangéliumukat, amint azt naponként bebizo- nyitjuk), vagy szégyenkezzenek mesterük miatt, akire lépten- nyomon rábizonyítják, hogy az evangélium igazságát majd lelkiismeretességből elfogadja, majd szemtelenül kiforgatja».

Szent Epiphatiius egyetmást Marcion életéről és tanairól is közöl.

Epiph. Adv. Haer. 1. I. t. III. Haeresis42, 1. (M. Patr. Gr. 41, 696.) «Marcion származásra nézve pontusi volt, azon részről, melyet Heleno- pontusnak neveznek, Sinope városából. Életének kezdetén tisztasága által tűnvén ki, szerzetessé lett: atyja katholikus püspök volt. Később, miután egy leányba szeretett.. . saját atyja által záratott ki az egyházból . . Rómába Hygin pápa (139—142.) halála után ment».

J. m. n. 3. (M. 41, 697.): Három princípiumot állít föl: a legfőbbet, kit sem látni, sem leírni nem lehet, kit jó Istennek is nevez, ki e világ teremtményeiből semmit sem hozott létre. A második pedig látható és teremtő Isten. A harmadik végül az ördög. A teremtő a zsidók Istene.

Hittudományi Folyóirat. 1913. 32