Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Erdőssy Gyula S. J.: Az I. és II. század eretnekeinek tanuskodása evangéliumaink hitelessége mellett
47ö DR. ERDŐSSY GYULA S. J. is van, melyekről meggyőződhetni, hogy csak Lukács írta, ezeket úgy Marcion, mint Valentinus használja ... Szükséges tehát, hogy a többi dolgokat is, melyeket az írt, elfogadják, vagy ezekről is mondjanak le. Ugyanis azok, kiknek érzé- kük van, nem engedik meg, hogy azokból, miket Lukács írt, egyes dolgokat elfogadjanak, mintha ezek igazak volná- nak, másokat pedig elvessenek, mintha ezek nem felelné- nek meg a valóságnak. És ha elvetik, akkor Marcion köve- tőinek nem lesz evangéliumuk (ugyanis Lukács evangéliu- mát, mint előbb mondottuk, megkurtítván, büszkén vallják evangéliumuknak); Valentinus hívei pedig abbanhagyják sok üres beszédjüket (ugyanis ebből sok alkalmat meritet- tek szőrszálhasogatásukhoz, rosszul merészelvén magyarázni, miket [Lukács] jól mondott); ha azonban a többieket is kényszerülnek elfogadni, a teljes evangélium és az apostolok tanítása értelmében bűnbánatot kell tartaniok, hogy a vég- zettől megmenekülhessenek». Ugyancsak szent Irén bizonysága szerint a Valentinianu- sok tanaik bizonyítására még több szöveget használnak, melyeket csakis Lukács írt és külön megjegyzik, hogy «az evangéliumban, έν τφ Εύαγγελίψ» találhatók. Contra Haer. 1. I. c. 8. η. 4. (M. Patr. Gr. 7, 529. s köv. old.)1: «Az az asszony, ki kitisztítja házát és megtalálja drachmáját» (Lukács 15, 8, 9.), mint mondják, felsőbb Sophiának híva- tik ... Simeont, ki karjaira vette Krisztust, áldá Istent és mondd: «Most bocsátód el, Uram, szolgádat a te igéd szerint békességben·:■) (Lukács 2, 28, 29.): a Demiurgus jel- képének mondják ... És Anna prófétaasszony, kiről az evangélium beszéli, hogy férjével hét esztendeig élt (Lukács 2, 36.), hátralevő többi idejében pedig özvegy maradt, míg meglátta az Üdvözítőt, felismerte őt és mindenkinek 1Contra Haer. 1.1—8. fejezetben (M. 7, 445—537.) szent Irén kifejti «azok nézetét, kik Ptolemaeus körül gyülekeznek, amely nézet Valentinus iskolájának mintegy virága». (I. h. praef. n. 2. M. 7, 441.) A szövegek tehát, melyeket e §-ban íren. Contra Haer. I. c. 8. n. 4.; I. 8, 3; I. 1, 3; I. 3, 5־ből itt idézünk, nem egyebek, mint Ptolemaeusnak, Valentinus tanítványának, tanúskodása.