Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Martin Aurél: Philo allegorikus Szentírás-magyarázata
־י den értelmetlennek, sem pedig gyermeknek nem való, mert a következmény a vallásos igazságok mélyebb megértése helyett a kételkedés volna. Mint a görög bölcselők, úgy Philo is kétféle allego- rikus értelmezést különböztet meg: fizikait és erkölcsit. Fizikai az, mely a természet tárgyaira és jelenségeire vonat- kozik; az erkölcsi a Szentírás szövegét az emberi lélek állapotaira és eseményeire alkalmazza. A fizikai magyará- zatnak célja az értelem felvilágosítása, az erkölcsi értelme- zésé az erényre való nevelés. Erkölcsi nevelőcéljának meg- felelően Philo többször alkalmazza az erkölcsi értelmezést és a bibliai történetek személyeit jó vagy rossz lelkiálla- potok jelképeinek veszi. Így a Szentírás első könyvének története jelképezi az emberi lélek átváltozásait, kezdve erkölcsileg közömbös voltától átmenve a bűnre s innen fel- küzködésig az erényességre. Ezen történetben minden fokot egy-egy személy jelképez. Ádám az erkölcsileg közömbös lélek. A kígyó, vagyis az élvezet Évával, az érzékiséggel, elcsábítja és megrontja. Az érzékiséggel nemzi a lélek a kevélységet, Káint, minden gonosz kísérőjével, amely a lélek- bői kiöli a jót, Ábelt. De mivel a jó csirái a lélekben ma- radnak, lassankint fejlődni kezdenek az Enos jelképezte remény és a Henocchal jelzett bánat által, hogy a lélek el- jusson az igazságra, melyet Noé jelképez és végül minden csapás ellenére elérje a teljes életszentséget. Ez a menete a Genezis allegorikus értelmezésének. Az erkölcsi magyarázat a lényeges, a fizikainak szerepe csak másodrendű. Az ilyen szentírásmagyarázat az első tekintetre teljesen ön- kényesnek látszik. Alaposabb megfigyelés azonban azt tanítja, hogy Philonak vannak bizonyos elvei, értelmezési szabályai κανόνες της άλληγορίας, melyek szerint a magyarázatban el- jár. Értelmezési szabályait, melyeket nagyrészt a sztoikus bölcselőktől vett át, részint kifejezetten említi is, részint pedig csak gyakorlatilag alkalmazza. A szabályok kétfélék. Az első osztályba azok tartoznak, melyek arra adnak útba- igazítást, hogy mikor nem szabad a Szentírás szövegét szó- szerinti értelemben venni, hanem csak az allegorikus értei42 DR. MARTIN AURÉL
