Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
dás és realismus, az idők követelése elül még sem térhetett ki. Maga szent Anzelm bár a régi rendszer híve, de megérti a kor szellemét és az ész jogait is kielégíteni iparkodik. Érvényre emeli az észt, ameddig az elérhet; ahol megáll az ész, ott a hit világít ismereteink elé. S ha az ész a hitbe ütköznék, akkor el kell hallgatnia az észnek. A Cur Deus homo, a De fide Trinitatis okoskodó, elméleti művek. Isten létének ontologikus bizonyítása (a Proslogiumban) az ész a priori fogalmaiból, szintén az ész erejének elismeréséből ered. De azért szent Anzelm és szent Bernát mégis az ortho- dox irányzat képviselői. Inkább azt mutatják meg, hogy nem kell félni az észtől, mint azt, mint kell a dialektikát a Szentírással kiegyenlíteni ? Általában nagyon kevésre becsű- lik az ész eredményeit a hit biztos igazságaihoz képest. Mindaketten az orthodox fölfogást hozták diadalra. A credo ut intelligam szent ágostoni alapgondolatát erősítették meg, a dialektusosakat pedig letörték. Roscellin, Abálard le voltak tehát terítve. A szellemi élet most már vagy a régi utón haladt, vagy még jobban megszorította önönmagát. Az előbbiek a realismus, illetve szent Ágoston nyomában a credo ut intelligam elvét vallót- ták; az utóbbiak szintén szent Ágoston alapján a mistika, az elragadtatás, a lumen Dei fényénél törekedtek a vallás, a természetfölötti, az ismeretfölötti birtokába jutni. így jött létre a chartreusi és a szentviktori-iskola, mert mindakettő szent Anzelm és szent Bernát szelleméből fakadt. A chartreusi iskolát még Fulbert (f 1028.) alapította a IX. században és — amint láttuk — már ő óvta hall- gatóit a dialektikusok szőrszálhasogatásai ellen. Főleg azon- bán a XII. században virágzott és amint Fulbert maga a művészeteket és a theologiát benső összhangba tudta olvasz- tani, úgy ez a szerencsés irányzat a fideisták ellentétes törekvése dacára is bearanyozta az iskola légkörét. Bizonyos nemes humanizmus és derűs idealizmus ihlette meg az iskola bölcseletét. Igen kiváló és finom élű gondolkodók tartoznak ide. Chartreusi Bemard (f 1125.) Plátó eszme- tanát; Thierry a pitagoreusok számelméletét; Toursi BérA KÖZÉPKOR KERESZTÉNY BÖLCSELETÉRŐL 395 26*
