Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
A KÖZÉPKOR KERESZTÉNY BÖLCSELETÉRŐL 393 Jobban ismerjük azokat, akik ellenük állást foglaltak. Fulbert, a chartreusi iskola alapítója (990.), óv és int azok-, tói, akik dialektikájukat a Szentírás és a Szentatyák fölé helyezték. Damiani Péter a szerzeteseket eltiltja a művé- szetek és a dialektika tanulmányozásától. A grammatika tanulása is egyenlő a pogánysággal és az Istentől való elpártolással. «De sancta simplicitate quae scientiae inflanti anteponenda» klasszikus tanúja a túlzók álláspontjának. A stulte periti fölött előnyben vannak a «sapienter indocti».! Szent Emmerami Otloh (f 1070.), regensburgi bencés panaszkodik, hogy többre becsülik Boethiust, mint a Szent- atyákat. Lautenbachi Manegold (f 1103.), a modernorum magister magistrorum, hasonlóan gondolkodik. Laverdoni Hildebert pedig a dialektika ürességéről beszél. Szent Bér- nát a XII. század két legkiválóbb dialektusát, Abälardot és Gilbert de la Porréet egyházi átokkal sujttatta. Szentviktori Hugó pedig annyira ment, hogy Abälard és Gilbert mellett még lombardi Pétert és Poitiers püspököt is a hívők gondolkodása megrontóinak, Franciaország négy labirintu- sának nevezte. Ha a dialektikusok ilyen felpiszkáló természettel bírtak, hogyne avatkoztak volna be ama Boethius által földobott kérdésbe: vájjon a nemek és a fajok magukban léteznek-e, avagy pusztán képzeteinkben; van-e testi létezésük avagy nincs testi létezésük; vájjon elválaszthatók-e a dolgok érzéki tulajdonságaitól vagy az érzéki tulajdonságokban rejlenek és ezek körül léteznek? Az első nominalista egy bizonyos Joannes, I. Henrik orvosa volt, akiről a Historia Francica így ír: «In dialectica quoque hi potentes extiterunt sophistae Joannes, qui eandem artem sophisticam vocalem esse disseruit. Rotbertus Pari- siacensis, Roscelinus Compendiensis, Arnulfus Lundunensis. Hi Joannis fuerunt sectatores, qui etiam quamplures ha- buerunt auditores».1 2 1 Endres, Petres Damiani und die weltliche Wissenschaft,1910. 10. ο. 2 Idézve Reiners, der Nominalismus in Frühscholastik. 33. o. 26 Hittudományi Folyóirat. 1913.
