Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről

392

DR. TRIKÁL JÓZSEF

Olaszországban új áramlatot is tapasztalhatunk. Világiak és alsóbbrangú papok magániskolákat nyitnak, amelyekben pusztán művészi tárgyakat tanítanak. És ezek az iskolák kedvesek voltak. A trivium tárgyait szorgalmasan tanulják, a theologiát ellenben elhanyagolják. Németországban1 is fölhangzik a panasz a theologia mellőzése miatt.

A trivium tárgyai között szerepelt a dialektika is. Ennek a tárgynak a világi és a kánonjog fölvirágzása folytán nagy a szerepe úgy a gyakorlati, mint az elméleti életben. Bizo- nyitásokra, szellemi tornára, ügyvédi fogásokra nélkülöz- hetetlen a gondolkodás, az okoskodás, a föltalálás művé- szete. A dialektika arra tanítja meg az észt, hogy önmagában bízzék, hogy minden állítást, föltevést a saját becslése alá vegyen. A dialektika elemezi a fogalmakat, felbontja az ítéleteket, szétszedi a következtetéseket, szóval bíráló, becslő irányba tereli az értelmet és kifejleszti benne azt az érzéket, hogy mindent a maga meggyőződése és nem idegen tekintély alapján fogadjon el.

Ez a szellemi arcéi a theologiával szemben is érvénye- sült; oda is bevitte a maga birálókészségét, hajlandóságát. Szent Emmerami Otloh panaszkodik is bizonyos dialekti- kusokra, akik az igazságnak csak egy mértékét ismerik, t. i. a dialektikát és ezt még a Szentírásra is alkalmazzák.

Ezek a dialektikusok egyébként igen kellemetlen em- berek lehettek. Az ókor sophistáinak szelleme ébredt föl bennük. Vándoroltak, pénzért tanítottak, dicsekvőek voltak és okvetetlenül elismerésre vágytak. Bosszantották az egy- szerű hívőket, a fides simplext szerették zavarba hozni huncutul kieszelt bizonyításaikkal.

Nevüket a történelem nem őrizte meg, nyom nél- kül azonban nem múlt el hatásuk, sőt a XIV. században diadalmaskodott. Csak Anselmus Peripatetikus és Toursi Berengár ismeretesek1 2 a XI. századból.

1 Endres, Geschichte der mittelalterlichen Philosophie. 31. ο.

2 Endres, die Dialektiker nnd ihre Gegner in 11. Jahrhundert. Philos. Jahrbuch, 1906. 20. o. — Grabmann, Die Gesch. der sehol. Methode. I. 216. o.