Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
388 DR. TRIKÁL JÓZSEF Plátónak vagy Arisztotelésznek van-e igaza? Van-e az általános fogalmaknak a valóság világában tárgyi ellen- képük vagy nincsen ? Csak ennyit mond: «Ami azután a nemeket (genus) és a fajokat (species) illeti, vájjon maguk- bán léteznek-e avagy pusztán képzeteinkben vannak-e meg; vájjon van-e testi létezésük avagy nem testi létezésük; vájjon elválaszthatók-e a dolgok érzéki tulajdonságaitól, avagy az érzéki tulajdonságokban rejlenek és ezek körül léteznek: olyasvalami, amit vonakodom megmondani, mert az ilyenfajta kérdés nagyon magas és hosszabb vizsgálódást kíván».1 Boethius a nem és a faj általános (universale) fogalmain kívül a járulék (accidens) a sajátos (proprium) és a külön- bözőség (differentia) fogalmát is az universalék közé sorozta és így a vita ezen öt általános fogalom értékére nézve indult meg, hogy t. i. az ész papirpénzei-e ezek vagy van-e nekik testi létezésük, ércalapjuk? Igaz, hogy Boethius Arisztotelész szellemében szólt a kérdéshez és úgy oldotta meg a kérdést, hogy mind a kettőnek, a fogalomnak is meg az egyedi tárgyaknak is kiadta részüket a valóság világából, de akkor a plátói gondolkodás virágzott és Joannes Scotus Erigena mihamar új nehézségekkel terhelte meg a kérdés eldöntését. És ezentúl azokat, akik az általános fogalmaknak létezést tulajdonítottak, realistáknak, akik pedig ezt tagadták, nominalistáknak nevezték. Akármennyit gúnyolódott is a modern bölcselet a közép- kornak szellemi csatái fölött, e kérdés még napjainkban is nyitva van és Bergson és W. James pragmatistái még máig is foglalkoznak vele. Arról van itt ugyanis szó, mily viszony van fogalmaink és a dolgok között; a megismerés és a megismert tárgy között? Milyen párhuzamosság vonható az ordo rerum és az ordo idearum között? A modern bölcselet a gordiusi csomót úgy oldotta meg, hogy a lélek legmagasabb működését, az elvonást, a lélektanból egy- szerűen kiküszöbölte, a fogalmakat közképekké módosította 1 Migne: P. L. 64. p. 82. A.
