Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
A KÖZÉPKOR KERESZTÉNY BÖLCSELETÉRŐL 389 és a léleknek a fogalmak megalkotásában megnyilvánuló, egészen sajátos működését elsikkasztotta. Természetesen ez ez a nyers empirizmus csak ideig-óráig élhetett és mihelyt arról le kellett mondani, az universaliák kérdése is fölújult. És míg Bergson a valóság és a fogalom közé áthidalhatatlan űrt feszít, James e kérdést a lélektanból az ismeretelméletbe és talán még inkább a metaphisika körébe utalja. Ha tehát az universaliák kérdése ma is nehézség, ne csodálkozzunk azon, ha a középkor dialektikusai azon vitat- koztak, hogy a Boethius könyvében felhozott öt fogalom: genus, differentia, species, proprium és accidens öt realitás, öt létező (quinque res) öt dolog-e vagy pedig csak öt szó (quinque voces)? Később lesz szó arról, mikép oldották meg a kérdést, minket most csak az érdekel, hogy e viták közben az értelem mozgékony, a szem megfigyelő, a figyelem pedig éles lett és amint az ókori sophistika a gondolkodás rugal- másságát és az észnek felismerőképességét szerfölött fokozta, épúgy a középkori szócsatákban és szőrszálhasogató meg- különböztetésekben is az ész a maga értékének tudatára ébredt. A középkori racionalismus megindítására nagy hatása volt — mint említettük — Joannnes Scotus Erigenának. (843.) E csodálatos ember egyéniségét még homály borítja. Mint egy magános fa emelkedik ki a középkor szemhatárának némaságából. Bármily tisztelettel volt is a Szentatyák tekin- télye és a Szentírás iránt, ő a hitnek e két forrását az ész itélőszéke elé állította. Kimondotta, hogy ha az ész kutatása közben akár a szentatyák, akár a szentírás tekintélyével ellentétes meggyőződésre jut, akkor ragaszkodjék az ész sugallatához.1 Az universaliák kérdésében pedig azt a nézetet vallotta, hogy az általános fogalmak lényegiségek és ezeket a lényegiségeket Isten a priori beültette az emberi észbe. Az ember csak így képes annak megismerésére, mint erednek Istenből, mint legáltalánosabb állagból a dolgok 1 De div. nat. 1. I. c. 63.
