Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Martin Aurél: Philo allegorikus Szentírás-magyarázata

PHILO ALLEGORIKUS SZENTIRÁSMAGYARÁZATA

35

hitvédelmi és történelmi tárgyakról szólnak. E második kisebb csoportba tartozó hitvédelmi és történelmi iratokban (1. Vita Mosis. 2. Quod omnis probus liber. 3. Flaccus ellen. Követség Caiushoz. 4. De providentia. 5. De Ale- xandro et quod propriam rationem muta animalia habeant, ó. Hypothetica. 7. A zsidók védelme.) Philo szélesebbkörű, főként görög olvasóközönséghez fordul. A képzett pogány közönséget az izraelita vallás szellemébe akarja bevezetni, a zsidó törvények erkölcsi tartamának kimutatásával bizo- nyítani akarja, hogy mily igaztalanok a támadások és szemrehányások, melyeket a zsidóság és zsidók ellen tenni szoktak. Ugyanezen csoportba osztott ifjúkori bölcseleti tárgyú iratokban, részben párbeszédes alakban, bölcseleti kér- déseket tárgyal meg oly módon, mint ahogy azt abban az időben a különböző bölcseleti iskolák követői tették. A szerző zsidó származása és vallásos felfogása alig nyíl- vánul meg, csak itt-ott tűnik elő egy-egy szentirási idézet- ben vagy valamelyik zsidó szokás említésében.

Az első főcsoportot, mint mondottuk, a Pentateuchus- hoz adott magyarázóiratok alkotják. Három szentírást- értelmező nagy mű tartozik ide, melynek mindegyike több könyvre oszlik. Az első; mű Mózes első könyve és a mózesi törvényhozás tartalmának rendszeres előadása. A Szentírást szószerinti értelemmel és erkölcsi célzattal ma- gyarázza, csak néha fűz a szószerinti értelemhez allegorikus magyarázatot. A második mű e csoportban a Ζητήματα καί λύσεις, mely kérdések és feleletek alakjában magyarázatot ad a Pentateuchushoz, s benne a szószerinti értelmezést (τδ ρητόν) követi az allegorikus magyarázat (πρδς διάνοιαν). A har- madik mű pedig a nagy allegorikus kommentár Mózes első könyvének, a Genesisnek válogatott részeihez. Ehhez a mű- höz tartozik Philo ránk maradt iratainak fele. Eredetileg még nagyobb terjedelme volt, de egyes részek elvesztek. Össze- függő előadásban adja a Genesis könyvének tartalmát kizá- rólag allegorikus értelmezéssel. Versről-versre követi a Szent- írás szövegét (Móz. I. 2, 1-től kezdve), csak néhány, kevésbbé jelentékeny fejezetet és genealógiát hagy el, a huszadik