Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Erdőssy Gyula S. J.: Az I. és II. század eretnekeinek tanuskodása evangéliumaink hitelessége mellett
376 DR. ERDŐSSY GYULA S. J. nak mondatik), hogy a benne hívőket fölszabadítsa azok hatalma alól, kik a világot létre hozták. A földön azonban a népek előtt mint ember jelent meg és nagy dolgokat vitt véghez. Ezért nem is szenvedett, hanem bizonyos cirenei Simont kényszerítettek, hogy helyette vigye keresztjét.» Epiphan. Adv. Haer. 1. 1. t. II. Haeresis 24, 3. (M. Patr. Or. 41, 312.) Basilides tanairól mondja: «Tagadja, hogy Jézus szenvedett, hanem cirenei Simont állítja helyébe he- lyettesnek. Mikor ugyanis az Urat Jeruzsálemből kivezették, amint az evangéliumban írva van, bizonyos cirenei Simont kényszerítettek, hogy a keresztet vigye. Ebből merít alkal- mát meséjének megalkotásához.» Márk írja ugyan 15, 20. 21: «És kivivék őt (Jézust), hogy megfeszítsék. És kényszerítőnek bizonyos átmenő cirenei Simont, ki a majorból jő vala, Sándor és Rufus atyját, hogy vigye az ő keresztjét.» E tényt, bár rövidebben, Máté is említi 27, 31. 32: «És kivivék őt, hogy megfeszítsék. Kimenvén pedig, találá- nak egy Simon nevű cirenei embert; ezt kényszerítők, hogy vigye az ő keresztjét.» Hasonlóképen Lukács 23, 26: «És amint kivezették őt, megfogának bizonyos cirenei Simont, ki a majorból jő vala, és rátevék a keresztet, hogy Jézus után vigye.» Szent János cirenei Simonról nem tesz említést. Tagadhatatlan, hogy Basilides a synoptikusok egyiké- tői merítette adatát; de hogy kitől, biztossággal megálla- pítani nem lehet. 2. §. A Naassenusok tanúskodása. A P/iilosophumena szerzője 5, 7. (M. Patr. Gr. 16, 3134.) a Naassenusokról írja: «Azt mondják a mag lényegéről, amely minden létezőnek oka. ... hogy egyedül ez a jó és erről mondotta az Üdvözítő: ,Ti με λέγεις άγαμόν; ΕΓς έστιν άγαμος, δ Πατήρ μου. Quid me dicis bonum ? Unus est bonus, Pater meus. Miért mondasz engem jónak? Egy a jó, Atyám.‘y>
