Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Erdőssy Gyula S. J.: Az I. és II. század eretnekeinek tanuskodása evangéliumaink hitelessége mellett

EVANGÉLIUMAINK HITELESSÉGE

373

de e toldalékok nem lévén egyebek a legundokabb rágal- máknál,1 azonnal felismerhetők s így nem döntik meg állí- tásunkat, mely szerint Celsus eredeti evangéliumunkat használta.

V. Fejezet. A Montanisták tanúskodása.

Tertullián tanúskodása.

Tertullián született Karthágóban, 160 körül, 197 előtt kereszténnyé lett, 200—202 között azonban a Montanistákhoz csatlakozott; Tertulliánról a Montanistákat Tertulliánisták- nak is hívták. 220 után halt meg.

Semmi kétség, hogy Tertullián ismerte mind a négy evangéliumunkat. Ugyanis Marcion ellen írt könyvében (Adv. Marcionem 4, 5. Patr. Lat. 2, 396.) világosan mondja: «Az apostoli egyházak ugyanazon tekintélye védi a többi evangéliumot is, amelyeket így általuk és szerintük bírunk, értem János és Máté evangéliumát, bár azt, amelyet Márk

1 V. ö. pl. Origen i. m. 1, 28. (M. 11, 713.): «A zsidó beszél Jézussal és sok címen, mint gondolja, gáncsolja. Először is azért, mert azt képzeli, hogy szűztől született; azután vétkül rója fel, hogy zsidó falu- ból származik egy odavaló, szegény koldusasszonytól; továbbá, hogy anyját férje, ki ács volt, elűzte, mert házasságtörőnek bizonyult. Ezen- kívül, hogy ez a férjtől elűzött, kóborló asszony, csúnyán titokban szülte Jézust és hogy szegénysége miatt Aegyptomban pénzért dolgozott, ott megtanult bizonyos titkos művészeteket, amelyeket az aegyptomiak nagyra becsültek és azután hazájába visszatérvén, annyira felfuvalkodott azon művészetek miatt, hogy még Istennek is mondotta magát».

Ezen rágalmakat Origines i. h. joggal nevezi «egy komoly bölcselő- höz teljesen méltatlanoknak», «prorsus indigna philosophi canitie», «sOäsv φιλοσόφου πολιά,ς αςιον» és a könyvről, mely e rágalmakat tartalmazza és melyet Celsus «Igaz beszéd»-nek, «Sermo verus», «’Αληθής λόγοςΒ-nak címzett, Origenes (i. m. 1. praef. n. 4. M. 11, 648.) azt tartja, «senki, ki csak kevéssé is jártas a bölcseletben, nem fogja neki e dicséretet meg- engedni».

Celsus «Igaz beszéd»-jének célja, mint Origines (i. m. 1, 1. M. 11, 652.) bizonyítja, az volt, «hogy a kereszténység ellen gyűlöletet szítson.»

Celsus könyvét, melyet 178 körül írt, Origines Arabs Fülöp (244—249) alatt cáfolta meg.