Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Erdőssy Gyula S. J.: Az I. és II. század eretnekeinek tanuskodása evangéliumaink hitelessége mellett

358

DR. ERDŐSSY GYULA S. J.

hogy «a legtöbben Máté eredetijének mondják». Tehát nem a saját véleményét közli a szent. Még óvatosabban nyilat- kozik dialógusában contra Pelagianos; ebben i. h. «a hébe- rek evangéliumáról,... amelyet a Nazarenusok... használ- nak», csak azt mondja, hogy «mint többen gondolják, Máté szerinti evangélium».

E szövegekben két evangéliumról lehet szó ; az egyik héber nyelven és héber betűkkel volt megírva, a caesariai könyvtárban őrizték (Lib. de viris illustr. c. 3. M. 23, 644.) és szent Jeromos héber nyelvről görögre fordította (Comment. in Matth, c. 12. v. 13. M. 26, 80.); — a másik példány ellenben kaid és szír szöveggel ugyan, de héber betűkkel volt megírva. (Dialog, contra Pelag. 1. III. n. 2. M. 23, 597.) V. ö. Bardenhewer: Geschichte der altkirchl. Litteratur, I. 379.

Tehát szent Jeromosra való hivatkozással az idézett szövegekből nem lehet bebizonyítani, hogy ,a Nazaraenusok héber evangéliuma׳ ugyanaz volt, mint ,Máté evangéliuma׳. Úgy látszik, a héberek evangéliuma nem volt Máté eredeti evangéliuma, hanem annak bővített és változtatott kiadása, mi magának szent Jeromosnak szavaiból is kitűnik, ugyanis: «Az evangéliumban, amelyet a Nazaraenusok és Ebioniták használnak,... az az ember, kinek keze elszáradt, kőműves- nek mondatik.» (Comment. in Matth. 12, 13. M. 26, 80.)

Ha ezeket szem előtt tartjuk, már megértjük, mit akar mondani Epiphanius, Adv. Haer. 1. I. t. II. Haeresis 29, 9. (M. Patr. Gr. 41, 404. s köv. old.): «Náluk [t. i. a Naza- raenusoknál] megvan Máténak görögül írt evangéliuma és pedig teljesen. Ezt ugyanis kétségkívül úgy, mint kezdet- ben íratott, t. i. héberül, a mai napig megőrzik.» V. ö. Bardenhewer: Gesch. d. altkirchl. Litt. I. 381.

Szent Irén (Contra Haereses, 1. I. c. 26. n. 2. M. Patr. Gr. 7, 686.) írja, hogy az Ebioniták «szent Pál apostolt elvetik, mert, mint mondják, a törvénytől elpártolt» és «csakis Máté evangéliumát használják.» — Eusebius midőn ezeket jelzi, így ír (Hist. Eccl. III. c. 27. M. Patr. Gr. 20, 273.): «Ezek [az Ebionaeusok] Pál leveleit teljesen elve- tendőnek tartották, a törvény hűtlen elhagyójának nevezvén