Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Erdőssy Gyula S. J.: Az I. és II. század eretnekeinek tanuskodása evangéliumaink hitelessége mellett

EVANGÉLIUMAINK HITELESSÉGE

357

III. fejezet. Az apokryph evangéliumok tanúskodása.

1. §. A héberek evangéliumának tanúskodása.

A héberek evangéliumának nevét, «τδ καθ■’ Εβραίους Εύαγγέλων», először alexandriai Kelemennél (Strom. 2, 9. M. Patr. Gr. 8, 981.) találjuk, ki abból az evangéliumból idézi: «Ki csodálkozik, uralkodni fog; és ki uralkodott, nyugodni fog».

Mint Eusebius (Hist. Ecl. IV. c. 22. M. Patr. Gr. 20, 384.) igazolja, Hegesippus (180. körül) «egyes dolgokat a héberek evangéliumából közölt».

Szent Jeromos (Lib. de vir. illustr. c. 2. M. Patr. Lat. 23, 641.) írja, hogy Origenes is használta a héberek evan- géliumát.

A héberek evangéliumáról szent Jeromos egyet-mást ír, mi látszólag ellenmondást tartalmaz. Ugyanis Lib. de viris illustr. c. 3. (M. Patr. Lat. 23, 644.) írja: «Máté, ki Lévinek is hivatik és vámosból lett apostollá, először írta meg Krisztus evangéliumát Júdeábán héber szöveggel és betűkkel azok kedvéért, kik a zsidók közül hittek... A héber eredetit még ma is őrzik a caesariai könyvtárban... A Naza- raeusoktól, kik Beroeában, Syria városában e könyveket használták, én is leírhattam». — V. ö. mit fentebb szent Jeromos kommentárjából in Matth, c. 12. v. 13. idéztem.

Dialógusában contra Pelagianos, 1. III. n. 2. (M. Patr. Lat. 23, 597.) pedig ezeket írja szent Jeromos: «A héberek evangéliumában, mely káld és szír szöveggel ugyan, de héber betűkkel van megírva, amelyet még ma is használ- nak a Nazarénusok, amely az apostolok szerinti, vagy mint többen gondolják, Máté szerinti evangélium és melyet a caesariai könyvtárban őriznek, ezt beszéli a történet...»

Ami e szövegeket illeti, mindenekelőtt megjegyzendő, mily óvatosan beszél szent Jeromos. Ugyanis kommentárjá- bán in Matth, c. 12. v. 13. az evangéliumról, «amelyet a Nazarénusok és Ebioniták használnak», azt írja szent Jeromos,