Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Martin Aurél: Philo allegorikus Szentírás-magyarázata
32 DR. MARTIN AURÉL irodalmi tevékenység középpontjának tekintenünk. Alexán- áriában keletkezett az ószövetségi Szentírás görög fordítása, a septuaginta, amely kiindulópontja és alapja az egész zsidó-hellenisztikus irodalomnak. Alexandriában élt az a férfiú, ki ezen irodalomnak Josephus történetíró mellett a leg- kiválóbb képviselője, az alexandriai Philo. Philo foglalja el az első helyet mindazok között, kik a zsidó vallást a görög műveltséggel egybefűzni, a zsidóknak a görög műveltséget, a görögöknek a zsidók vallási isme- rétéit közvetíteni akarták. Egyetlenegy zsidó hellenista sem szívta magába oly odaadással a görög bölcsességet, egyetlen- egy sem örvendett a későbbi korban oly tekintélynek, mint ő. Bizonyság erre az óriási behatás, melyet a későbbi korra, mindenekelőtt a keresztény vallásos irodalomra gyakorolt. Ránk nézve már csak azért is a legnagyobb jelentőségű hellenisztikus író, mert egyrészt ránk maradt iratai a leg- nagyobb terjedelműek,1 másrészt pedig az ily irányú írók egyikének személyéről, gondolkozásáról, irodalmi és bölcse- leti törekvéseiről sem alkothatunk magunknak oly tiszta képet, mint Philóról és tevékenységéről. Irataiból mint előkelő házhoz tartozó, széleskörű isme- retekkel felruházott, mély erkölcsi komolyságú és polgár- társai előtt nagytekintélyű férfiút ismerjük meg, ki görög képzettségével és tanultságával egybekötötte hű és lelkesedő ragaszkodását az izraelita valláshoz, melyben született és fel- nevekedett. Gondolkozásában és érzésében a görög és zsidó szellem szorosan egyesült egymással. Erős volt a meggyő- ződése, hogy a zsidó vallás tanításai és a görög bölcselet egymással összhangzásban vannak. Ezen egybehangzás iga- zolását, az örök igazságok és az izraelita vallás magasztos erkölcsi tartalmának védelmét célozta minden törekvése. Összeegyeztető és hitvédelmi törekvéseinek módszere hibás volt ugyan, de fennmaradt irataiból nemes gondolkozása, jellemének tisztasága és nemessége világosan kitűnik. 1 Mangey kiadásában 2 kötet folio. London, 1742.; Cohn-Wendland, kisebb kiadás, 5 kötet. Berlin, 1896.