Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről

220

DR. TRIKÁL JÓZSEF

lélek nem különbözik az állatnak a leikétől. Csak az álta- lános értelem halhatatlan. Az egyes ember szintén halandó, csak az emberi nem örök és elpusztíthatatlan. A túlvilági élet pedig rege.

De mindez csak a bölcselő előtt képtelenség; a vallás területén hinnünk kell e képtelenségekben. A bölcselőnek sohasem szabad a vallás ellenségévé lennie.

D) A zsidók bölcseletének hatása a keresztíny bölcseletre.

A zsidó mindig ugyanaz a történelemben. Erényei és bűnei minden korban jellemzik őt. Gazdagságra és művé- szetre vágyó, az élet finom javait csodálatos érzékenységgel elsajátító faj. Az akarat szívóssága és kitartása megszerzi számára az anyagi föltételeket, hosszú évszázadokon ke- resztül kiművelt elméje pedig gyönyörködik mindabban, amit az emberi szellem megérlelt és termelt.

A zsidó hajlik épúgy a cselekvő, mint az elmélkedő életre. Szívesen szerepel és szívesen gondolkozik. A gaz- dasági áramlatok csak úgy érdeklik, mint a bölcseleti, iro- dalmi és művészeti irányzatok. És mivel az értelem ősz- tönös akarattal párosul, azért idegei rendesen elragadják és a túlzók táborába vezetik.

Már a Szentírás íróinál igen finom bölcseleti érzéket találunk. Az elméleti okoskodás következtetései a gyakorlati bölcselet megfontolásaiba, életbölcsességébe szűrődnek le és innen kell azokat ismét az elmélet keretébe illesztenünk.

Philo az Úr Jézus idejében példát adott arra, mint lehet a bölcseletet és a vallást összekapcsolni. O a plátói világnézetet tette a zsidó vallás alapjává. Philo tanai azon- bán könnyen átmennek a miszticizmusba és valóban a ka- bala, a zsidó misztika, ily platonikus és neoplatonikus ele- mekkel van tele. A görög és a római műveltség össze- omlásával megállt az ő bölcseleti művelődésük is és időre volt szükség, míg úgy a keresztény, mint az arabs élet annyira kifejlik, hogy új művelődést, új irodalmat és mű- vészetet termeljen és abból a zsidó is ki vegye részét.