Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről

A KÖZÉPKOR KERESZTÉNY BÖLCSELETÉRŐL

207

pedig erkölcsi magyarázatai az akarat szabadságának taga- dásához és a végzethez. A legfőbb ok pedig az lehetett, hogy az arabs és zsidó arisztotelikusok állították föl az elvet: a hit és a tudomány össze nem egyeztethetők és ami a bölcselet terén igaz, az a hit területén lehet nem igaz és megfordítva. íme, már Joannes Saresberiensis (f 1180.) versekbe szedte össze a bölcselők és Arisztotelész tévedéseit, amelyek közül kikapok néhányat:

«... erravit, dum sublimaria casu Credidit et fatis ulteriora geri.

Non est arbitrii libertas creatis,

Quam solum plene dedit habere Deum,

Aeternum mundum statuit tempusque coevum,

Nilque perire docet, sed in orbem cuncta rotari Et loca temporibus quaelibet apta suis».

820—1110 versekig1 sorolja el tudósunk Arisztotelész tévedéseit és végül arra a meggyőződésre jut, hogy Pláíót jobb követni, qui male pauca docet et bona plura malis.

Absolon, a szent Victor-zárda apátja pedig (f 1203.) azt írta: «Non regnat spiritus Christi ubi dominatur spiritus Aristotelis».1 2 Es szent Tamás egyik kortársa, a De erroribus Philosophorum ismeretlen, de valószínűleg spanyol eredetű szerzője fölsorolja Arisztotelész tévedéseit is és 15 pontban összegezi azokat. Ugyanez a szerző fölsorolja Averroes, Avicenna, Algazel, Alkindi és rabbi Moyses tévedéseit. Ha mi ezeket a vádakat átgondoljuk, nem csodálkozunk, hogy az egyház oly kemény és elnyomó intézkedésekhez fogott, így 1210-ben egy párisi zsinat három évre betiltá Ariszto- telesz természettudományi műveinek előadásait. 1215-ben pedig Courzon Róbert pápai követ elrendelte, hogy Ariszto- telesz dialektikai műveit tanítsák, de nem engedte meg, hogy Metaphisikája és Természettana fölött előadásokat tartsanak. IX. Gergely pedig 1231-ben elrendelte, hogy Arisztotelész

1 Entheticus Patr. lat. t. 199. col. 983—989.

2 Patr. 1. t. 211. col. 37.