Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
A KÖZÉPKOR KERESZTÉNY BÖLCSELETÉRŐL 195 mélyén ez a kérdés lappang; mit tartasz Istenről és a lé- lekről. Ha Istent és a lelket elveted vagy róluk helytelen fogalmat alkotsz, nem tudod megoldani a világ eredetét, a rossz eredetét, a megismerés értékét, az élet célját. A világ- nézetek harca e két kérdés körül forog. Deum scire, Istent akarja először ismerni. Hisz Isten mivolta körül voltak a legfőbb tévedések. Van Isten! Ezt bizonyítja a világ esetlegessége, a mindenség csodás ossz- hangja és az öntudat csalhatatlan szava. Az öntudaté. A szkeptikusok tagadták az emberi ismeretek bizonyságát és tárgyi értékét. Szent Ágoston kereste azt az igazságot, amelyben még a szkeptikusnak is megkellett nyugodnia! Kételkedel — mondod — mindenben? tehát egy bizonyos- ság van, hogy mindenben kételkedni kell. Ez is igazság, a kételkedő igazsága. Kell tehát igazságnak lenni; az ember boldogságát sohasem érné el egyébként! De hogyan van az, hogy vannak tények és igazságok, amelyekben mindannyian megnyugszunk ? Hogyan van, hogy minden testi és lelki különbségek mellett is bizonyos ér- leírni ismereteink szükségszernek és változatlanok? Honnan ered sarkigazságaink föltétien értéke? Ez csak úgy lehetsé- ges, hogy ha van bennünk egy szabály és mérték, még pedig föltétien szabály és föltétien mérték, amelyhez öntudatlanul is hozzáillesztjük képzeteinket, hozzámérjük cselekedeteinket. Ez a megváltozhatatlan szabály lelkűnknél fensőbb; és mint- hogy Istenen kívül nincs semmi változhatatlan és meg- másíthatatlan, azért az a szabály egyedül Isten lehet, mert ő a föltétien jóság, szépség és igazság. (De lib. art. II. 12—16.) Tehát öntudatunk, megismerésünk természete bizo- nyitja, hogy van Isten. A manicheizmus ellen tanítja, hogy egyedül Isten örökkévaló. Örökkévaló rossz elv nem létezik. A neoplato- nikusok emanatiójával szemben tanítja a teremtést. Tagadja (Plotinossal szemben), hogy az Egynek nincs öntudata, sőt szereti hangsúlyozni Isten mindentudását. Az exemplariz- musnak is, a híres mintakép-elméletnek gyökere ebben rej- lik. Amint a művész először gondolatban alkotja meg reme
