Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről

196

DR. TRIKÁL JÓZSEF

két, ép úgy szemléli Isten is először a lelkében a mindenség nagyszerű tervét. Látta ő lelkében a lényegek gazdagságát, látta úgy, mint az ő lényegének képe másait (principales formae quaedam, vel rationes rerum in divina intellegentia continentur). Minden egyednek egy isteni eszme felel meg, mint az ő valóságának és mivoltának észszerűsége (singula igitur propriis sunt creata rationibus). Ez az eszme kölcsö- nöz a dolgoknak észszerűséget, enélkül mi a dolgokat meg sem érthetnők. Mikor mi a tárgyakat fölfogjuk, akkor értelmünk az eszmét csípi ki belőlük. Ezek az esz- mék pedig állandók, tehát ismeretünk is biztos, föltétien és nem viszonylagos.

Az eszmék tehát nem az isteni létből folynak ki, nem az isteni lényeg tökéletlen leszármazásai (Plotinos), de nem is bírnak Isten lényegén kívül önálló léttel (Plató), hanem egyszerűen Isten gondolatai, a világ pedig azoknak testet öltött képei.

A világ, illetőleg az anyag sem az isteni kisugárzás seprűje (Plotinos); Isten végtelen akarata teremtette az anyagot. Ezt az anyagot azonban olykor már minden alak és minőség nélkül gondolja, máskor azonban — bizonnyal Aristoteles nyomán — úgy beszél róla, hogy forma nél- kül nem is létezhetik.

Isten helyezte az anyagba a cselekvő erők rejtett kin- cseit, a létmagvakat (rationes seminales), amelyek alkalmas körülmények között a világ lénygazdagságában kivirágza- nak. Minden fajnak megfelel egy-egy mag.

Mivel minden a világon Isten gondolatának létbeszö- kése, ép azért ez a világ szép, lényegében pedig jó. Szent Ágoston nem ismeri a sötét gondolkodást, örömmel és bizodalommal néz a világfejlődés útjai elé.

Animam scire cupio. A lelket akarja továbbá ismerni. O igazi pszichológus. Megfigyelései páratlanok. (Intro- spectio.)

A lélek szellem, a testtől lényegesen különböző anyag- tálán, egyszerű állag. Sem a mennyiség, sem a tér tulaj- donságai reá nem alkalmazhatók. Hisz az érzet, a képzet,