Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
A KÖZÉPKOR KERESZTÉNY BÖLCSELETÉRŐL 191 szemléli, másrészt egyúttal az örök eszméknek érzéki képeit valósítja meg. A világiélek nemzi az egyes lelkeket is. Ezek plaszti- kus, alakító erők, az összes dolgoknak forrásai. A világlélek az egyetemes életnek a kiáradása, amely mindenben él és bizsereg és amelynek végső forrása maga az ősi Egység. Az anyagot is a világlélek erői nemzik és belőle ala- kítják az érzéki, a testi lényeket. Az emanatio láncolatában utolsó tag az anyag. Valamint volt első, úgy kell utolsónak is lenni. Ez már mást nem szül többé; benne a nemzés ereje kihalt. Ez már csak üledék, seprű; az eszményinek legmélyebb leszállása, amelyben az eszményi maga az ellen- kezőbe megy át és forrása a rossznak. Azért a rossz vég- elemzésben az anyagból származik, amely bár az eszmével, a valódi lénnyel szemben nem lény, nincs sem alakja, sem minősége, sem mennyisége, egyszerűen μή óv, de mégis megfertőztet mindent, amivel érintkezésbe jön. Az anyag és a világlélek között van az érzéki világ, amelyet a világlélek úgy hoz létre, hogy a nouszban létező eszméket az anyagon és az anyagban kifejezi. Természete- sen azért ez a világ nem tükrözi vissza hűen az eszméket, mert hisz maguk az eszmék nem benső egységükben feje- ződnek ki, hanem egymástól elszakadva és az anyag sem képes azokat hűen kifejezni. De ha az anyag az eszményi világnak utolsó .terméke, tehát mégis valami megromlott eszményi, van-e akkor az érzéki világnak valósága? van-e valóban anyagi világ? Nincsen! Amit mi látunk, tapintunk, az csak látszat. A testi- ség csak káprázat. Hiszen mi az érzéket, a tapinthatót, a mérhetőt, a mennyiséget pusztán értelmi minőségekre, ér- telmi fogalmakra válthatjuk föl. Mennyiség, sűrűség, alak stb. nem konkrét dolgok, hanem csak fogalmak, anyagtalan kifejezések. Ha pedig valamely testet e jelzőktől megfoszt- juk, nem marad meg semmi, az egész test, mint ilyen, el- tűnik. A test tehát csak látszat; csak az eszményi létezik. Ugyanezeket a tanokat Dionysiusnál és Scotus Erige- nánál is megtaláljuk.
