Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
122 DR. TRIKÁL JÓZSEF ben föléleszthetik. A politikában azonban más az ordo idearum és más az ordó rerum. Szépen el lehet gondolni a dolgokat egymás mellett, pedig azok a valóságban örökös súrlódási fölületet képeznek. A pápák és császárok között kiütött harc mutatja, hogy e gondolatok valóban mérkőző, hatalmi erők is voltak. És amint a görög-római műveltség is csak addig nem volt veszedelmes, amíg az egyháznak, illetve a Szentatyáknak tanácsai szerint közöltetett, más szó- val az egyház kultureszköze maradt; ép úgy az egyház és császárság, a szellemi és fizikai erő között is addig volt béke, mig a fizikai magát alárendelte. Ez ellen pedig az ember és a nemzeti élet egyénisége lázadt föl, amely nem engedi magát fogalmilag kezelni, hanem maga akar érvé- nyesülni. Mikor tehát mi a pápák és a császárok közötti küz- delmekre gondolunk, jusson eszünkbe, hogy azoknak böl- cseleti előföltételük megvolt úgy Plátó Politica-jában, ahol a vezetés a bölcseletre van bízva, mint szent Ágoston hatalmas világpolitikai elmélkedéseiben, midőn a Civitas Deinek a földön való elhelyezkedéséről beszélt. Az egyház belső átalakulása, központosító törekvése; a dugni reform, a pseudo-izidori hamisításoknak fölhasználása a pápai jogok érdekében, mind arra irányultak, hogy a régi római csá- szárságot lelki értelemben, mint Civitas Dei-t, az egyház vezetése mellett létesítsék. Azok a bölcselők, akik a hit és az ész, a nominalizmus és a realizmus közötti vitát úgy döntötték el, hogy a hitnek magasabb tekintélye mellett az észnek is helyet adtak a keresztény bölcseletben és a dől- gok egyedisége mellett az általános fogalmak létezésének valóságát is tanították (realisták), ezek a bölcselők, mint szent Anzelm (1073.) és a chartresi iskola az egyházi hata- lom szellemi uralmának, a Civitas Dei eszméjének legkiválóbb harcosai is voltak. Ez a nagy gondolat — az univerzalitás — nem szorít- kozott pusztán Európa területére. Megpillantotta a Szent- földet és a Szentsírt, amely középkori fogalmak szerint a világ közepe volt és azt is meghódítani törekedett. A körül-
