Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
120 DR. TRIKÁL JÓZSEF és idői elhelyezkedés megállapodás, letelepedés még nem ment végbe. De már Nagy Károly ezt a műveltséget leg- alább is az előkelőkre, az udvarra igyekezett kiterjeszteni. Ezért létesítette palotaiskoláját. Halála után azonban az államok belső élete ismét ziláltabb volt, a fegyverek zaja elvonta a lelkeket a tudománytól és művészetektől, bár a toursi és a fuldai iskolák tovább működtek, Joannes Scotus Erigena pedig nagy bölcseleti tevékenységet fejtett ki. Újabb föllendülés tapasztalható az Ottók alatt. Míg Franciaországban a politikai élet pangása következtében a szellemi élet is aláhanyatlott. Németországban az Ottók a római császárság eszméjét ismét fölélesztették és Olasz- országgal való gyakori érintkezésük és 1. Ottónak az olasz műveltségű Burgundi Etelkával való házassága folytán eleven olasz szellemi élet fakadt. I. Ottó udvarában találjuk Novarrai Gurzót, Veronai Rathert, Cremonai Luitprandot. Ezt a műveltséget ápolták a reimsi Gerbert, később II. Szilveszter néven pápa, aki I., II. és III. Ottó udvarában megfordult; János III. Ottó tanítója; Brun kölni érsek és I. Ottó testvére. St. Gallen, Reichenau, Fulda (már Nagy Károly alatt is szellemi székhelyek) Tegernsee, Gandersheim a latin nyelv- nek és a latin művelődésnek székhelyei. Az uralkodók és uralkodónők környezetében divatos lett ez a műveltség; a világiak is olvasták Vergiliust, a nők pedig műveltség tekintetében a férfiakat fölülmúlták. Sőt III. Ottó fele- sége Theophano a görög műveltséget is meghonosította. Számos római és talán görög kéziratok hozták Nyugatra így Ovidiust, Horatiust, Martialist, Juvenalist, Persiust. Ezen írókból csodásán új és érzéki áramlat sugárzott ki azon idők lelki életére. Ép akkor, amidőn egyúttal a zárdái élet is átalakul, megújul. Mikor igen szigorú és aszketikus irányzat fogta el papok és világiak, férfiak és nők lelkét. Főleg 1000 körül érezzük ezt a lelki megrendülést és ezt a lelki érzékenységet. I. Ottó fivérét, Brun kölni érseket bizalmatlanul nézik újító törekvései miatt. A fiatal Ermen- richnek, mint egykor szent Jeromosnak, borzasztó látomásai vannak a klasszikusokkal való foglalkozás miatt. És ezek a
