Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
országra szállt át, ez igyekezett a nyugatrómai császárságot fönntartani és ezzel együtt a régi műveltségnek örökösévé válni. Más kérdés tehát az, sikerült-e a régi szellemi életet fejleszteni ? és más, megszünt-e az végleg és nyomtalanul ? Az első kérdésre tagadólag kell válaszolnunk, a másikra pedig ki kell emelnünk, hogy hajdan a római birodalom keretében élő, annak virágzását, erejét, gazdagságát ismerő barbárok annyi műveltséget iparkodtak átörökölni, amennyire képesek voltak. Mivel pedig sokkal könnyebb az élet külső formált, mint annak benső szellemi javait elsajátítani, azért kezdetben főleg amazokat vették át. A szellemi javak műve- lésében pedig az egyházat nagy szeretettel támogatták. Steinhaufen a «Geschichte der deutschen Kultur» c. művében1 elmondja, hogyan hatott a római művelődés Francia- és Németországban az építkezésre, a háznak bérén- dezésére, a világításra, ruházatra, a test fölékítésére és ápo- lására, a zenére, játékokra és fegyverzetre. Más lett a kony- hájuk, más az italuk (a sör helyett a bor.) Megtanulták a kertészetet és gyümölcstermelést. A művészeteknek és a nagyobb technikájú útépítéseknek is átvették az elemeit. A római jog kezdetben nem volt még a barbár népek egyszerű életviszonyaira alkalmazható; annak hatása, csak a középkor másik felében érezhető. Az egyház ellenben tér- mészetesen a római jog szerint élt, annak alapjain dolgozta ki a maga jogrendjét. Latin maradt azonban az egész szellemi élet az állami, az egyházi életben; latin maradt a tanítás; latin az ipari és a kereskedelmi érintkezés. A papok pedig a maguk régi római ruházatukban, úgy külsőleg, mint belsőleg a letűnt római világ művelődési javainak őrei gyanánt jelentek meg. Tagadhatatlan, hogy a szellemi életnek hordozói a papság volt. Az is kétségtelen, hogy ennek az életnek ápo- lása azért maradt kizárólag az egyház kezében, mert sem az állami, sem a társadalmi élet még ki nem alakult, a téri A KÖZÉPKOR KERESZTÉNY BÖLCSELETÉRŐL 119 1 37. o.
