Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
A KÖZÉPKOR KERESZTÉNY BÖLCSELETÉRŐL 115 világáig. Lássuk ennek a szellemi erőfeszítésnek kiegészítő részét, átértéklését a középkornak irodalmában; a művé- szetnek összes ágaiban; a vallásos életben; a politikai áramlatokban; az arabs, a zsidó világnézet elleni küzdelem- ben. Minden kornak megvan a maga jellege, egész életét átható képe. Mert amint a fehér fénysugár a prizmán kérész- tül szivárványszinekké törik szét, ép úgy a lélek világa is az élet különféle képleteiben erkölcscsé, művészetté, egy bizo- nyos életté alakul át, úgy azonban, hogy mindez egy adott szellemnek megnyilvánulásai, és minden változatban is összhangzatos egészet, egybeolvadó és összezengő világot tükröznek. A középkor bölcseletét tehát ily művelődéstörténeti keretben és megvilágításban mutatom be. Először meg- rajzolom azt a keretet, amelybe keresztény bölcselet elhelyez- kedett. Azután keresem, milyen szellemi, erkölcsi, művészeti, társadalmi tapasztalatai lehettek és voltak a középkori embernek? Milyen volt az emberek élete ünnepeken és hétköznap ? Milyenek voltak dalaik, művészetük ? Milyen iskoláik voltak? Mit tanultak? Milyen forrásokból meritet- ték bölcseleti iskolájukat? Milyen bölcseleti rendszereket ápoltak az egyes iskolákban? Végül mily uralkodó áram- latok színezik a középkornak bölcseleti világát a görög, az arabs, sőt az arabs bölcselet érintkezése révén az indus gondolatok hatása alatt. Csak ezen elmélkedések után érthetjük meg a tulajdon- képeni keresztény iskolás bölcseletet. Itt látni fogjuk a közép- kor ébredésének földerengését. A logikai és dialektikai harcoknak a keresztény vallásra való hatását, amint a credo ut intelligam alázatos szellemét keresztül töri az ellenáramlat: intelligam ut credam. A hit mellett jogát keresi az ész, a mindent tudni, érteni akaró belátás. Ebből a tülekedésből azonban kifakad a nominalizmus és a realizmus harca. Mikor az ész kultusza elé oda dobják a kételyt: van-e jelentőségük, benső értékük általános fogalmainknak? A két pártnak gúnyos csatáit kiegyenlíti szent Anzelm és a hitnek jogát ép úgy állítja, amint az észnek erejét (realista). 8*
