Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről

108

DR. TRIKÁL JÓZSEF

Csodálja annak egységes berendezését, művészetét, a földre varázsolt Isten országát.

Schlegel Vilmos szintén a földszagú, kicsinyes bölcsei- kedés ellen dolgozott. 1838-ban így ír egy nőhöz: «Ich habe gegen die Prosa und Engherzigkeit der Flachköpfe eine Reaktion versucht und die sensualistische Philosophie mitsamt ihrer platten Moral gehasst; mit meinen Freunden begann ich die Erinnerungen des Mittelalters zu beleben, und christliche Stoffe in die Poesie zurückzuführen, und weil der Protestantismus mir da nichts bot, musste ich wohl aus den Überlieferungen der römischen Kirche schöpfen.» 1

Schlegel Frigyes pedig a mindent szétszedő és lerom- boló, de mitsem építő protestáns bölcselkedéssel szemben keresi azt a bölcseletet, amely épít, alkot és Isten műveit megsejteti. «Wo sollen wir aber dieses göttlich Positive anders suchen als da, wo es uns schon lange gegeben ist, sobald wir es nur finden wollen: in der Religion, in der göttlichen Offenbarung. Und in der christlichen Philosophie, als einem treuen Abdruck derselben in wissenschaftlicher Form zu allgemeiner praktischer Anwendung.1 2

És amit e romantikusok bölcseleti intenciójukkal lát- tak, azt Adam Müller, Steffens, Görres a hírlapi irodalom révén az állam életébe, a költők pedig Arnim, Tick, Wer- ner, Brentano stb. a köztudatba ültetni iparkodtak. Mert kisült, hogy a mechanikus természetszemlélet és a fölvilá- gosodás bölcseleté sem az égnek, sem a szívnek igényeit ki nem elégíti, a múlttal való szakítás pedig a társadalmi és az állami életnek alapjait rendíti meg. A keresztény bölcselet ellenben a világfejlődés folyamatában alakult ki és áthatotta úgy az egész embert, mint az egész társadal- mát és szerves összeköttetésben van érzelmi és értelmi életünkkel, az ember és az emberiség összes képességeivel.

1 Geschichte der poetischen Literatur Deutschlands. Von. Jos. Frhr. v. Eichendorff. 340. o.

2 U. 0. 348. o.