Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről

A KÖZÉPKOR KERESZTÉNY BÖLCSELETÉRŐL

109

Az értelem ép úgy érvényesült benne, mint a kegyelem és a mindakettő sejtéseit és vágyait kielégítette az a méta- fizika, mely az ész körét kibővítette, a szív reményeit és ideáljait pedig egy magasabb rendben megszentelte.

A romantikusok ugyan letűntek és az anyagelvű fej- lődéstan és darvinizmus ismét meghódította természet- tudományos magyarázataival Európának szellemi életét, mert nagy tekintélyeknek villogásával, hangos ígéreteivel elkábí- tott és úgy látszott, hogy a boldogságnak és a világ tit- kainak birtokában van. De mikor rendszerekbe kifejezte magát, összes hiányai napvilágra jutottak. Azzal kecsegtetett, hogy a végest és a végtelent; az önkénytességet és szükség- szerűséget; az anyagot és a szellemet; a múlandóságot és az élet eredetét megoldja s mikor elkészült, megint kisült, hogy az élet legfinomabb megnyilvánulásait, legértékesebb erőit egyáltalán nem képes sem magyarázni, sem elsikkasz- tani. De az is nyilvánvalóvá vált, hogy azok a bölcseleti kérdések, amelyek megoldásán a középkor annyit fáradó- zott, nem üres, mondvacsinált nehézségek, mert azokat helyesebben, jobban azóta sem sikerült sem megoldani, sem azok jelentőségét lefokozni, mert minden téren és újból és ismét fölbukkannak. Az is kiderült, hogy a modern tár- sadalmi berendezés, a modern irodalom és művészet sem váltja be összes reményeinket; a középkori élet elfogulat- lanabb tanulmányozása pedig annak egyre több szépségét és boldogítóbb színeit ássa ki, amelyek mind kapcsolatban és szervi összeköttetésben voltak a középkor bölcseletével.

Mindezekhez járult, hogy a keresztény bölcselet az új skolasztikában új erővel lépett az európai szellemi művelő- dés mezejére és kimutatta, hogy alaptanai nem csak arra szilárdak, hogy a keresztény gondolkodás pillérei legyenek, de arra is alkalmasak, hogy az új időknek egészséges és bevált gondolataival szintetikus egységbe forrjanak.! 1

1 Lásd Picavet Esquisse d’urre Histoire Generale et Comparée des Philosophes Médiévales müve IX. fejezetét La restauration Thomiste au XIX. siécle. És M. de Wulff Introduction ä la Philosophie. Néo . . . Scolastique 1904.