Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Jehlicska Ferenc: A nyomor és a bűn
96 DR. JEHLICSKA FERENC. A mondottakból vonjunk le röviden néhány gyakorlati következtetést. 1. Ha tényleg közeli bűnalkalom a nyomor, akkor irtó hadjáratot kell ellene indítani. Censeo Carthaginem (miseriam) esse delendam. Minden jó embernek pusztán részvétből is harcolnia kell a nyomor ellen. Az egyháznak pedig új okot ad erre annak világos felismerése, hogy a nyomor egyike a legátkosabb bűnforrásoknak. Ha gyűlöljük a bűnt, gyűlölnünk kell annak okait is. Keresztes hadjáratot hirdetni a bűn ellen s amellett annak okaival mit sem törődni : a legrútabb íarizeizmus lenne. A kereszténység nem is vádolható ily farizeizmussal. A kérdés azonban az, vájjon elég átgondolt és energikus-e a nyomor ellen való küzdelmünk a mai viszonyok között, eleget teszünk és áldozunk-e arra a célra, hogy kiemeljük az Ínségből mostohasorsú embertársainkat ? Igaz, — pauperes semper habetis vobiscum, ám ezt a paupertast csökkenteni lehet fokában és megszorítani kiterjedésében. Tolsztoj szemére veti a mai társadalomnak, hogy az állatok sorsának javításáért sokat fárad, az emberekről pedig megfeledkezik.1 Hogy a mai viszonyok között mi a teendő, azt apróra ecsetelni nem szándékozom. A jegyzetben utalok olyan könyvekre, amelyek a nyomor elleni harcnak gyakorlati módozataival foglalkoznak.2 Engem inkább az elvi vita érdekel, mely a szegényügy körül kerekedett. Ebbe akarok bevilágítani egynéhány tétellel, melyet befejezésül ideiktatok. Először : fölmerültek tanok, melyek szerint a nyomor a gazdasági haladásnak szükségképeni következménye, a további haladásnak előföltétele s így fenntartandó. Ezeket 1 Tolstoj i. m. 20. 1. 2 Boroviczényi Nándor dr. : A szociális tevékenység kézikönyve. Budapest, 1907. ; igen jó : B. Seebohm Rowntree : Comment diminuer la misére. Etudes sur la Belgique. Ford. A. J. A. Hotermans. Paris, 1910. ; Dr. J. Kachnik: Ettica socialis. Olomucii, 1909. c. IV. ; Földes Béla dr. : Társadalmi gazdaságtan. Budapest, 1907. II. köt. »A szegényügy stb«.
