Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Jehlicska Ferenc: A nyomor és a bűn
92 DK. JEHLICSKA FERENC. hogy a bűntettek elenyésző kivétellel a. nyomorra, a zilált gazdasági viszonyokra vezethetők vissza. A Marx-tanít- ványok Engels-szel egyetemben azt vallják, hogy a kollektivizmus a nyomorral együtt véget vélné a bűnnek is : a börtönöket le lehetne rombolni vagy más célra használni. 1. Balogh Jenő beható bírálatnak vetette alá ezt a nézetet s a következő eredményre jutott : »A marxista kriminológusok álláspontja teljesen egyoldalú és azért el nem fogadható. A bűncselekményeknek nem egyetlen tényezője a bűntettesnek gazdasági helyzete és különösen nem kizárólagos tényező a magántulajdonnak jelenlegi rendszere. Még a vagyon elleni bűncselekmények elkövetőit sem vezetik cselekvésükben kizárólag a gazdasági viszonyok és tényezők«. »A világtörténelem bizonyítja, hogy milliók lelkét nem egyedül gazdasági érdek, hanem sokszor magasabb erkölcsi érzések és törekvések vezették elhatározásaikban. Sok százezren egyszerű, sőt szűkös gazdasági viszonyok közt is megelégedetten élnek és eszük ágában sincs bűncselekménnyel könnyíteni sorsukon. Ezzel szemben sok dúsgazdag ember szédelgő ügyletekkel, csalásokkal, megvesztegetésekkel iparkodik összeharácsolt vagyonát .folyton növelni. Nem is minden vagyon elleni bűncselekményt követnek el szükségből, hanem igen sokat birvágyból, kapzsiságból, élvezetvágy vagy fényűzési hajlam kielégítése végett«.1 2. Az emberi bűnöknek összes tanulmányozói megegyeznek abban, hogy a bűnözésnek főforrása a rendetlen vágy, a régi elnevezés szerint : a testnek kívánsága, a szemeknek kívánsága és az élet kevélysége. E három rendetlen vágynak részletesebb kifejtése : a 7 főbűn, jobban mondva : a 7 fő bűnforrás. Helyesen mondja Gorofolo, hogy az alsóbb néprétegekben a legtöbb bűnre nem azok vetemednek, akik tényleg nyomort szenvednek, hanem azok, akiknek vágyai, szükségletei fölülmúlják anyagi eszközeiket.2 Azért szerinte a 1 Balogh Jenő i. m. 85. és köv. 1. 2 Garofolo : La eriminologie. Paris. 1890. 180. 1.
